A DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd lesz az első a választási szavazólapon

választás 2022
február 26., 18:28
comments 4

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), hogy az április 3-ai parlamenti választáson az országos pártlisták milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon.

Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni. A határidőig hét pártlistát jelentettek be, továbbá a roma nemzetiség kivételével valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat listát állított.

Az országos lista egységes lesz, míg az egyéni választókerületi szavazólapokon szereplő jelöltek sorrendjéről minden választókerületben külön sorsolást tartottak péntek este.

A kisorsolt (a nemzetiségi és a pártlistákat még együtt szerepeltető, valamint nem jogerős) sorrend a következő:

  1. - DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd,
  2. - Országos Örmény Önkormányzat,
  3. - Magyarországi Románok Országos Önkormányzata,
  4. - Normális Élet Pártja,
  5. - Magyar Kétfarkú Kutya Párt,
  6. - Országos Horvát Önkormányzat,
  7. - Megoldás Mozgalom,
  8. - Ukrán Országos Önkormányzat,
  9. - IMA - A Mi Pártunk,
  10. - Országos Ruszin Önkormányzat,
  11. - Országos Szlovák Önkormányzat,
  12. - Mi Hazánk Mozgalom,
  13. - Bolgár Országos Önkormányzat,
  14. - Országos Lengyel Önkormányzat,
  15. - Országos Szlovén Önkormányzat,
  16. - Magyarországi Németek Országos Önkormányzata,
  17. - Szerb Országos Önkormányzat,
  18. - Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt,
  19. - Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata.

Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét, a korábbi választásokon már megismert legnagyobb átlag elve alapján.

Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges volt a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése azonban a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra. (MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt