Az ukrajnai orosz agresszió árnyékában lezajlott vasárnap az alkotmánymódosító népszavazás Fehéroroszországban. Békés körülmények között erre figyelt volna a világ, most azonban érthető módon elsikkadtak valamelyest a fejlemények.

Meglepetés természetesen így sem született. A fehérorosz központi választási bizottság elnöke, Igor Karpenko hétfő reggeli sajtótájékoztatóján bejelentette, 78,63 százalékos részvétel mellett a túlnyomó többség támogatta a módosítást. Igent mondott 4 440 813 választópolgár, ami a referendumon részt vettek 82,86, az összes szavazópolgár 65,16 százaléka. Nemmel voksoltak 686 165-en, ez 12,8, illetve 10,07 százalékot jelent.

Karpenko azt mondta, a népszavazás során nem észrevételeztek szabálytalanságokat, kísérleteket az esemény megzavarására viszont igen. A Zerkalo.io híre szerint vasárnap mintegy 800 embert vettek őrizetbe Fehéroroszországban. A belügyminisztérium mindezt úgy értékelte, hogy törekvéseik ellenére nem sikerült megzavarniuk a referendumot az idegen erőknek.

Az alkotmánymódosítás lényege szerint a jövőben kiemelt szerepet kap a fehérorosz politikai struktúrában az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés (eredeti rövidítés: VNSZ), amely eddig is létezett, de érdemi jogkörökkel nem ruházták fel. Az alkotmány módosítása ezt megteszi, a VNSZ és annak vezetője teljhatalmat kap.

Mint arról korábban már írtunk, a Gyűlés 1200 főből állhat, 5 éves ciklusokban működhet, évente legalább egyszer gyűlhet. A VNSZ-nek egyebek közt módjában áll alkotmánymódosítást és népszavazást kezdeményezni, tárgyalhat és dönthet az országban lezajló választások jogszerűségéről, rendkívüli állapotot vezethet be – akár a regnáló elnök egyetértése nélkül –, törvényeket nyújthat be, és ami a legfontosabb: dönthet a köztársaság első emberének leváltásáról is. Minden elemző szerint egyértelmű, hogy a módosítást Alekszandr Lukasenkóra szabták, aki eredetileg így szerette volna átmenteni a hatalmát. Más kérdés, hogy a háborús helyzet nyomán átalakuló világrend körülményei között van-e még ennek jelentősége egyáltalán.

Van ugyanakkor a módosításnak még egy fontos pontja: az eddigiekkel ellentétben a jövőben atomfegyverek is állomásoztathatóak lesznek Fehéroroszország területén.

A népszavazás eredményei a választási bizottság március 3-án esedékes ülésén válhatnak hivatalossá.