„Mindig kellenek bajkeverők, akikre rámutathatunk és azt mondhatjuk, hogy mi nem ilyenek vagyunk”

március 27., vasárnap 6:05

„A hatalom és a sport között sok az átfedés, a sportot, mint legitimációs eszközt tudatosan használja a rezsim” - kezdte előadását Péter László sportszociológus a közelmúltban megrendezett Popkultúra és politika médiatudományi konferencián. Az Orbán-rendszer is előszeretettel használja a sportot, és különösképpen a labdarúgást stratégiai eszközként politikai célokra, gondoljunk csak a stadionépítésekre, a TAO támogatásokra, vagy a megrendezett (foci Eb, kézilabda Eb, vizes vb) és megrendezendő (még egy vizes vb, atlétika Eb) nemzetközi sportrendezvényekre. Orbán Viktor is kitért erre, amikor a márcus 15-i beszédében azzal büszkélkedett, hogy „egymásnak adják a kilincset a világ legnagyobb sportrendezvényei”.

Péter László kezdetben szegénységszociológiával foglalkozott, majd a sport iránti érdeklődése miatt elkezdte vizsgálni, hogy egyes társadalmi problémák hogyan csapódnak le a sportban. Egyik tanulmányában úgy fogalmazott, „a sport jelensége és tájainkon a labdarúgás egy nagyon fontos társadalmi intézmény, mélyen beágyazott a közösségeink életébe, a sporton keresztül nagyon jól lehet vizsgálni a társadalmat.”

Péter László

A sportszociológia a sport köré szerveződő intézményes környezet hatásait vizsgálja, Mediterrán, nyugat- és kelet-közép-európai környezetben a foci a fő témája a kutatásoknak, mert az a legnépszerűbb, legátütőbb erejű sport. Az, hogy melyik sportág van a kutatások középpontjában, földrajzi és társadalmi tényezőktől is függ, az északi országokban, Skandináviában és Kanadában például a jégkorongon és a téli sportokon van a hangsúly. Péter jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanít és főként a román, azon belül is az erdélyi labdarúgást vizsgálja, alábbiakban kutatásainak főbb pontjait említjük.

Hogyan szerez Orbán politikai befolyást Erdélyben a focin keresztül?

A fentebb említett nagy hazai beruházásokon és rendezvényeken kívül a kormány a határon túli magyar foci fejlesztésére is elképesztő mennyiségű közpénzt költ. „A sport legitim eszköz, ebből kifolyólag nagy a támogatottsága.” Ezek a befektetések átrendezik a helyi politikai viszonyokat, szimbolikus és anyagi tőkét jelentenek. Gazdasági szerepük is van, kiépül a Fideszhez közel álló vállalkozói réteg, aminek következtében megnő a politikai befolyása is a pártnak. „A magyar politika az erdélyiek életét gyökeresen felforgatta és minden ellenhangot eltüntetett.”

A labdarúgás szempontjából jó, hogy vannak akadémiák, de a szociológus szerint az erősen megkérdőjelezhető, hogy olyan városokban is a focicsapat kapja a pénzeket, ahol egyébként nem népszerű a sport és nincs is kultúrája. Csíkszeredán például a jégkorong a legnépszerűbb, de 2021-ben a magyar kormány hárommillió euróval támogatta a helyi focicsapat új lelátójának megépítését. „A sporttámogatás olyan, a magyarságot összekovácsoló gyakorlatként jelenik meg a nyilvánosságban, ami nem kérdőjeleződik meg” - mondta Péter. Az átlagember nem gondol bele abba, hogy pontosan miért és kinek a pénzéből kap új stadiont a város, a viszonyulás ezen túl nem megy, a kritikus hangok pedig nem kapnak szélesebb nyilvánosságot.

Hogyhogy nem tiltják ki a rasszista szurkolókat a válogatott meccseiről?

A magyar labdarúgó válogatott szervezett szurkolói csoportjával, a Carpathian Brigade-dal a tavalyi Európa-bajnokság és később a világbajnoki selejtezők során is foglalkozott a nemzetközi nyilvánosság, az Anglia elleni meccs elején feltehetően ők fütyülték ki a letérdelő angol játékosokat, a mérkőzés után pedig a nagy nemzetközi hírügynökségek beszámolói szerint rasszista inzultusok is érték az angol játékosokat. A magyar válogatottat a FIFA az Eb után három, az angolok elleni meccs után két zárt kapus meccsel büntette. A Carpathian Brigade-ról a szociológus szerint sokat elmond az, hogy láthatóak, hogy betörtek a nemzetközi médiába is.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

„Azt gondolom, hogy politikailag elfogadott, hogy a szélsőségesség és az erőszak az illiberális rendszerekben ki van szervezve, ezt a funkciót nagyon jól be tudják tölteni az ultrák”. A huliganizmus problémája nem magyar specialitás, annak a jele, hogy feszültség van a társadalomban. A szociológus szerint a fő kérdés az, hogy a nagyközönség, a sportrendszert működtetők és a politika hogyan viszonyul ehhez: menteget vagy elítél. Azért kapott a magyar szurkolói csoport nagy nyilvánosságot, mert a média úgy látta, hogy a politikai vezetés nem határolódik el tőlük, sőt, a homofób és rasszista üzenetek egybe is vágnak a központi üzenetekkel. „Kettősséget lehet felfedezni abban, hogy igen, csúnyákat mondtak, kifütyülték a térdelő angolokat, homofób megnyilvánulásaik voltak, de ezek nem mi vagyunk, ugyanakkor nem is ítéljük el nagyon.” A média elrettentő példaként, bűnbakoknak szokta beállítani az ultrákat, „a társadalomba mindig kellenek bajkeverők, akikre rámutathatunk és azt mondhatjuk, hogy mi nem ilyenek vagyunk. A magyar helyzettel az a gond, hogy ez a mi nem ilyenek vagyunk nincs egyértelműen kimondva.”

Miért veszi meg a szaúdi állam az angol bajnokságban kieső helyen álló csapatot?

A hatalom, a politika befolyása a sportba az utóbbi években egyre jobban érzékelhetővé vált, főként Arab-országok sejkjei, emírjei és oligarchák fektettek be látványosan nagy összegeket a labdarúgásba. „Globálisan a sportrendszer révén be lehet kerülni a nyugati nyilvánosságba és szimbolikus értelemben javítani lehet azon a vélt vagy valós hátrányos helyzeten, ami a globális politikában jelen van” - mondta a szociológus. A focin keresztül nyilvánosságot, hírnevet lehet szerezni, egyszerre PR és politikai legitimációs eszköz.

Péter szerint akik szimbolikus tőkét szeretnének vásárolni, előszeretettel fektetnek be fociba, jó példa erre az orosz állam tulajdonában lévő Gazprom, ami a német Schalke, és egyben a legnagyobb európai labdarúgósorozat, a Bajnokok Ligája szponzora is (volt). „Nagy figyelem irányul a labdarúgásra, a felirat, amit kétnaponta látunk a mezeken legalább a focirajongók szemében jó színben tünteti fel őket. A közönség egy részénél pénz, a támogatás felülír minden egyéb emberi jogi szempontokat.”

Legaktuálisabb példa erre a Newcastle United esete. Az angol focicsapatot szaúd-arábiaiak vásárolták meg, azonban nem az állam, hanem egy konzorcium irányítja a klubot. Szaúd-Arábiát emberi jogi visszaélésekkel vádolják, az Amnesty International jogvédő szervezet szerint meg kellett volna ezeket a vádakat is vizsgálni, mielőtt megvásárolhatták volna a klubot. Ez viszont elmaradt, és a szurkolók körében sem volt nagy az ellenállás.

Newcastle-szurkolók ünneplik a szaúdi felvásárlást a St James Parkban október 7-én Fotó: MI NEWS/NurPhoto via AFP

Vajon a labdarúgók is isznak kávét, ha túlóráznak?

A mai sportolókon elképesztő nyomás van, azon túl, hogy sztárok és multimilliomosok, alkalmazottak is, akik dolgoznak. A mai sportban nyoma sincsen már az olyan korai értékeknek, mint az öröm, a spontán versengés, a sportolók munkája kőkemény, hatalmas nyomást jelentő munka. Péter szerint kettős mércét lehet felfedezni, mert ha mi, átlagemberek sokat dolgozunk, túlórázunk, akkor az elfogadott, hogy használjunk a munkánkat segítő szereket, ihatunk napi hét-nyolc kávét, a sportolóknál a „munkát segítő szerek" doppingnak minősülnek. Azt akarjuk, hogy minden második nap legyen meccs, vagy hogy tartson három hétig egy bicikliverseny, de akkor még legyen izgalmas is és nyilatkozzon utána minden újságírónak, mert mi a meccs vagy verseny után is szeretnénk olvasni, és mindezek mellett még tiszta is legyen, ezek irreális elvárások. „Afelől ne legyen kérdés, hogy mindenki doppingol, csak a WADA (Doppingellenes Világszervezetet) a legújabb szereket nem tudja felvenni a tiltólistára, állandóan le van maradva." A média csak a nagyon kirívó esetekről ír, amit már a sportvilág sem tűr el, lásd az orosz doppingbotrányt.

Miért nem látunk hátrányos helyzetűeket a közvetítésekben?

„A focinak van egyfajta pornográf jellege is, a sztársportolók, akiket látunk, szexszimbólumok, az éppen elfogadott női és férfi mintákat testesítik meg.” Ez arra is vonatkozik, hogy a média minden részletet felfed, semmi sem marad rejtve, minden szenvedést, vívódást látunk, tudjuk, hogy a játékosok milyen zoknit hordanak, milyen tetoválásaik vannak, milyen alsónadrágjuk van vagy éppen milyen karkötőt viselnek. „A nagy részletekre való gyakori fókuszálásokkal viszont a lényeg veszik el. A rendezők által közvetített képi világ egy alapvetően hamis képet mutat a társadalomról.” Péter szerint a kisebbséghez tartozó, hátrányos helyzetű, testi fogyatékkal élő szurkolók ritkán jelennek meg televízióban, egyszerűen nem passzolnak az egészséges társadalom képébe. A közvetítések olyan világot ábrázolnak, amiben nem jelennek meg a bajok, a bajok által sújtottak és a kritikus hangok. „Kivétel van, de akkor meg pont azzal a céllal, hogy el lehessen mondani, hogy mennyire toleráns társadalom vagyunk, nesze, itt vannak a kerekesszékes szurkolók is. A kivétel erősíti a szabályt. A társadalmunk nem tökéletes, ez a kép viszont annak akarja láttatni.”

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt