Magyar idő szerint szombat kora hajnalban a pakisztáni parlament elfogadta az ellenzék bizalmatlansági indítványát, és megbuktatta Imran Kahn miniszterelnököt. Kahn néhány napja megpróbálta föloszlatni a törvényhozást, hogy új választást írhasson ki, de az ország legfelsőbb bírósága csütörtökön alkotmányellenesnek ítélte a miniszterelnöki kezdeményezést.

Kahn a parlamenti szavazás után rögtön közölte, hogy nem fogadja el a döntést, szerinte az ellenzék külföldi érdekeket szolgált, és az Egyesült Államok áll az ellene szervezett törvénytelen összeesküvés mögött.

Az USA hagyományosan Pakisztán startégiai szövetségese, hatalmas hadseregének és titikosszolgálatának fő támogatója, a muszlim országnak pedig a sokkal nagyobb szomszéd és rivális atomhatalom Indiával szemben szüksége is van a támogatásra. A független Pakisztán megalakulása, 1947 óta súlyos, rendszeres fegyveres konfliktusokat okozó határvitában áll Indiával Kasmír régió egyes részei miatt. A második világháború utáni évtizedekben ezért a magát el nem kötelezettnek nevező, de inkább a Szovjetunió vezette szocialista blokkhoz húzó Indiával szemben Pakisztán az USA barátságát kereste.

Az pakisztáni hadsereg és a titikosszolgálat kulcsszerepet játszott abban, hogy megakadályozza a Szovjetunió ázsiai expanzióját a hetvenes években; Pakisztán szervezte meg amerikai pénzből az afganisztáni mudzsahedek ellenállási mozgalmát, amely legyőzte a Vörös Hadsereget, és hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához.

Az utóbbi évtizedekben megindult geopolitikai mozgások viszont Pakisztán szövetségi politikáját is kezdik átformálni, az ország közeledni kezdett az egyre erősődő Kínához és a katonai erejét egyre inkább visszanyerő Oroszországhoz is, ami miatt az Egyesült Államok kezdett aggódni.

Az ország mélyen vallásos, muszlim közvéleménye alapvetően Nyugat- és Amerika-ellenes , a hadsereg és a politikai elit jellemzően USA-párti.

Az egykori legendás krikettjátékos, válogatott csapatkapitány, a pastu származású Imran Kahn óriási személyes népszerűségét kihasználva 1997-ben alapított politikai mozgalmat. Az egalitariánus, populista, vallásos Mozgalom az Igazságért (PTI) a 2018-as választáson kormányra került, azóta Khan az ország miniszterelnöke.

Kahn miniszterelnöksége alatt is egyre inkább a Nyugat-ellenes és populista irányba tolódott el, nem függetlenül attól, hogy gazdasági eredményei igen szerények. Egyre több gesztust tett a radikálisabb muszlimok felé, illetve korlátozni próbálta az ellenzék és a szabad sajtó működését.

A miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt azután nyújtották be az ellenzéki képviselők, hogy Kahn éppen az ukrajnai invázió megindításának napján tett látványos és nagyon barátkozós látogatást Vlagyimir Putyinnál. A követklező napokban elolvadt a PTI parlamenti többsége is, mert több képviselő átállt az ellenzék oldalára, így már többségbe kerültek Kahn leváltását akarók, és szombaton végül sikerült is megszavazni a bizalmatlansági indítványt. (via BBC News)