A magyar emberek többsége vágyakozik a nemzeti egység után, még akkor is, ha ezzel nem minden pillanatban van tisztában, mondta Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök a Kossuth rádió péntek esti adásában.

Novák személyes vállalásának nevezte a nemzeti egység kifejezését, amit nehéz, de nem lehetetlen feladatnak lát. „Sok-sok olyan törésvonal van, amelyeken felül kell emelkedni.”

Elmondása szerint arra törekszik, hogy a köztársasági elnöki tisztség ellenére ne változzon, „honnan jöttem, hogy ki vagyok és milyen örökséget kaptam”, valamint azok a viszonyítási pontok, amit Isten, a hit, a család, a barátok jelentenek. „Mindannyiunk családtörténetében benne van a magyar történelem, és a magyar történelemben benne van mindannyiunk családtörténete.”

A műsor házigazdája, Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter arról is kérdezte Novákot, mit jelent számára a hitéről beszélni, mivel közéleti szereplők esetében „ez gyakran tud megosztó lenni”. Novák azt mondta, felnőtt fejjel ébredt rá, mennyire fontos szerepet játszik Isten és az Istenbe vetett hit az életében, hogy annak minden területén meghatározóan jelen van.

A személyes hit és a közélet kapcsolatáról azt mondta, „meg kell találnunk azt a formát, ahol nem rekesztünk ki másokat azért, mert mi megvalljuk a személyes hitünket, ugyanakkor meg tudunk szólítani olyanokat, akiknek vagy már része az életének ez a hit (...), vagy esetleg nem ébredtek még erre rá”.

A nagypéntekről szólva azt mondta, „halál nélkül nincs feltámadás”, és „mintha az is egy korszellem lenne, hogy a halált, a szenvedést kiiktatjuk az életünkből”.

Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, a nagypéntek lehetőséget ad, hogy átérezzük azoknak a fájdalmát, akik veszteséget szenvednek el. Úgy folytatta: a feltámadás bizonyossága pedig arra is reménységet ad, hogy lesz Kárpátalján száz év múlva is magyar szó. (MTI)