Az ingatlan.com az országos albérletpiacról, a Rentingo.com pedig a fővárosi albérletpiacról adott ki friss elemzést, egyik sem kecsegtet túl sok jóval azok számára, akik a következő hónapokban keresnének megfizethető albérletet.

Az ingatlan.com elemzői szerint a korábbi évekhez képest nehezebb helyzetben lesznek a most érettségiző és szeptembertől a felsőoktatásba tartó vagy munkába álló diákok, akik albérletben gondolkodnak: az albérletkeresők az elmúlt időszakban már lecsaptak a legolcsóbb ajánlatokra, a drágulás pedig jelentős, egy év alatt a fővárosban 35 százalékkal nőtt az átlagos bérleti díj, a megyeszékhelyek többségében pedig 8-33 százalékos volt az emelkedés.

Az portál összesítése szerint Budapesten május közepén már 175 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a nyugat-magyarországi megyeszékhelyeket 120-135 ezer forintos, a kelet-magyarországiakat pedig 100-120 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte.

A Rentingo.com kicsivel alacsonyabb, 165 ezer forintos átlagot ír a budapesti albérletek áprilisi áraira, de már ez is elérte a koronavírus-járvány előtti szintet. Márciushoz képest 4,5, az előző év azonos időszakához képest pedig 15,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak a portál szerint, az inflációt is túlszárnyalja a lakbérek növekedése.

„Túlzás nélkül durva áremelkedés látható az albérletpiacon. Budapesten áprilisban még 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, egy hónappal később pedig már 175 ezer forintot tett ki, ami 3 százalékos drágulást jelent” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. „A bérleti díjak országos emelkedése részben azzal magyarázható, hogy sokkal szűkebb lett a kínálat. Egy évvel ezelőtt még országszerte 20 ezer lakást kínáltak kiadásra a tulajdonosok, idén viszont alig több mint 10 ezer albérletből lehetett válogatni, ami 49 százalékos visszaesést jelent.”

A portál elemzése szerint fontos összefüggés van a lakáspiaci folyamatok és az albérletpiac alakulása között. Mivel emelkedtek a kamatok, kevesebben vásárolnak majd lakáshitelből ingatlant, ami a lakásdrágulás ütemét visszafoghatja, ugyanakkor viszont elbizonytalanodhatnak a befektetési céllal vásárlók. Ugyanis ha nem drágulnak a lakások, akkor nincs, ami kompenzálja a bérleti díjból elérhető hozamok csökkenését, ami szintén lelassult.

Balogh László szerint a hozamok lejtőre kerültek többéves távlatban:

„A lakáspiaci boom kezdetén, 2015 tavaszán Budapesten a lakáskiadásból elérhető hozam 8,77 százalék volt. A megyeszékhelyeken pedig meghaladta a 9 százalékot. A fővárosban most 4,75 százalék, a megyeszékhelyeken átlagosan 5,22 százalék a bérbeadásból várható bruttó hozam, ami nagyjából feleannyi, mint hét évvel ezelőtt.”

Bár a kamatemelkedés miatt egyre többen döntenek úgy, hogy elhalasztják a lakásvásárlást, és az átmeneti időszakban ingatlant bérelnek, ez nem biztos, hogy jó választás. Balogh László azt tanácsolja, ha valaki még a jelenlegi környezetben is hitelképes, akkor érdemes inkább lépnie, ahelyett, hogy albérletbe költözzön.

„A látszólag magasabb hitelkamatok miatt most drágább lakáshiteleket olcsóbb konstrukciókkal ki lehet majd váltani, ha visszatérnek az alacsonyabb kamatszintek. Ha viszont nem térnek vissza, akkor az albérletek egyre magasabb díja még nehezebbé teszi az önrész összegyűjtését és az elindulást a saját tulajdonú ingatlan irányába.”

Mire lehet számítani?

Az ingatlan.com elemzése szerint az albérletpiacon a mostani helyzetben az egyik lényeges kérdés, hogy mi lesz, ha a befektetők számára nem lesz elég vonzó a lakáspiac a hozamszintek csökkenése miatt. Ebben az esetben ugyanis a megfelelő mennyiségű és megfizethető árú albérlet kínálatában további visszaesés várható, ami a bérlőket is kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Az ingatlan.com szakértője példaként említette, hogy a koronavírus-járvány alatt a bérlők voltak jobb helyzetben. Másfél évvel ezelőtt történelmi csúcson volt ugyanis a kiadó lakások kínálata, ennek eredményeként Budapesten például 20-25 százalékkal estek vissza a bérleti díjak. Most viszont a szűkülő kínálat egyértelműen felfelé hajtja a bérleti díjakat, ám a lakások folyamatos drágulása miatt ezzel párhuzamosan a befektetési célú hozamszintje nem emelkedik.

A Rentingo.com szerint bár nominális értéken kétéves csúcson vannak a fővárosi albérletárak, de ez még nem olyan feszült piaci helyzet, mint ami a koronavírus-válság előtti hónapokban volt. Azt írják, a bérlők átlagos jövedelme az elmúlt két évben jelentősen emelkedett, és ezáltal a keresleti bérleti díj is magasabb a két évvel korábbihoz képest. Reálértéken tehát a budapesti albérletpiac még nem érte el a csúcsot, de az év további részében is folyamatosan emelkedő bérleti díjakra számít a portál.