Hosszas betegség után, 88 éves korában meghalt a független Ukrajna első elnöke, Leonyid Kravcsuk.

Dmitrij Razumkov ukrán parlamenti képviselő azt mondta, hogy Kravcsuk, aki 1991 és 1994 között volt elnök, „olyan alak volt, aki ott állt a modern ukrán államiság eredeténél”.

Anton Gerascsenko ukrán elnöki tanácsadó szerint Kravcsuk „történelmi személyiség volt, aki óriási szerepet játszott Ukrajna békés függetlenné válásában”.

Leonyid Kravcsuk qz akkor a Lengyelországhoz tartozó Volhíniai vajdaságban fekvő Velikij Zsintin (lengyelül Żytyń Wielki) faluban született szegény paraszti családba. Az apja, Makar Kravcsuk a lengyel lovasságnál szolgált az 1930-as években, és később a feleségével együtt lengyel birtokosok földjein dolgozott. Lengyelország keleti részének szovjet megszállása után az apját besorozták a Vörös Hadseregbe, 1944-ben esett el a mai Belarusz területén, sírja is ott van.

Kravcsuk csak hat nappal élte túl egykori fehérorosz kollégáját, a múlt szerdán 87 évesen Minszkben elhunyt Sztanyiszlav Suskevicset, a független Fehéroroszország első elnökét, aki a Szovjetunió 1991-es felbomlása után lett a függetlenné vált ország államfője. Suskevics áprilisban pár napra kórházba került koronavírus-fertőzéssel.

Sztanyiszlav Suskevics kritizálta az utódját, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, aki 1994-ben követte őt a fehérorosz államfői székben, és azóta is sokat bírált szigorral irányítja az országot, elcsalva a választásokat.

Suskevics az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i megindításakor is élesen bírálta Lukasenkát, amiért lehetővé tette Moszkvának, hogy Fehéroroszországot katonai felvonulási terepként használja az orosz csapatok számára.

Sztanyiszlav Suskevics egyetemi professzorként lett fehérorosz parlamenti képviselő az 1980-as évek végén, miközben Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető a „glasznoszty és peresztrojka” által fémjelzett politikai reformjainak a végrehajtása zajlott.

Az 1991 augusztusában végrehajtott, de végül meghiúsult keményvonalas kommunista puccskísérlet után a fehérorosz házelnöknek megválasztott Suskevics vezette a független köztársasággá alakult országot.

Suskevics az orosz és az ukrán politikai vezetőket 1991. december 8-án a lengyel-fehérorosz határ közelében fekvő vidéki vadászházban fogadta, ahol aláírták azt a megállapodást, ami megszüntette a Szovjetuniót, és létrehozta a három szláv szovjet utódállam: Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország új szövetségét, a Független Államok Közösségét (FÁK).

Két héttel később további nyolc másik szovjet utódállam csatlakozott a FÁK-hoz, amivel gyakorlatilag leváltották Mihail Gorbacsovot, aki hivatalosan 1991. december 25-én mondott le mint a Szovjetunió első (és egyben utolsó) elnöke.

Sztanyiszlav Suskevic büszkén mesélt a fenti megállapodás aláírásáról az AP amerikai hírügynökségnek tavaly adott interjújában, és „diplomáciai mesterműnek” nevezte a Borisz Jelcin első orosz elnökkel és Leonyid Kravcsuk első ukrán elnökkel közösen aláírt dokumentumot.

„Egy hatalmas birodalom, egy nukleáris nagyhatalom, ami független államokra hullik, amik olyan szorosan működnek egymással együtt, amennyire csak akarnak, és mégis: egyetlen csepp vért sem ontottunk ki. Úgy döntöttünk, bezárjuk a nemzetek börtönét, és semmilyen bűnbánatot nem éreztünk emiatt” – mondta Suskevics.

Suskevicsnek egyszerre kellett szembenéznie a Szovjetunió felbomlása utáni, rémisztően gyors gazdasági összeomlással, és az egyre ijesztőbb politikai zűrzavarral.
Suskevics népszerűsége pár év alatt elhalványult, és 1994-ben, az ország első szabad elnökválasztásakor Lukasenka földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, miután ígéretet tett, hogy talpra állítja a gazdaságot, felveszi a harcot a korrupcióval, és helyreállítja a szovjet korszakból megszokott általános szociális ellátást. (Guardian, MTI)