Hagyjon fel a "woke" politikával, és inkább hirdessen olyan programot, ami "úgy radikális, hogy közben nem veszélyes", szólította fel Keir Starmert, a Munkáspárt vezérét Tony Blair egykori munkáspárti miniszterelnök. Blair, aki a Munkáspárt újrabrandelésével, a kétezres évek elején az egész európai baloldalt meghódító ún. harmadik utas, vagyis a szocialista gyökereket neoliberális piacpárti politikára cserélő politikájával ért el nagy sikereket, amiket aztán az iraki háború elvtelen támogatásával rombolt porba, a nagypolitikától való visszavonulása óta saját magáról elnevezett kutatóintézetével igyekszik befolyásolni a brit baloldali közbeszédet. Most ez az intézet közölt egy jelentést, amiben azt elemezték, hogy milyen hatása volt az osztályöntudatnak a választási eredményekre 2019 óta.

Ebben arra jutottak, hogy a hagyományosan munkások érdekképviseletére létrejött Munkáspárt pont a munkásosztályban vesztette el támogatói javát, a legnagyobb nehézségei a szavazó népesség 12 százalékát kitevő, magukat munkásként meghatározók, illetve a szavazók 26 százalékát kitevő, az angolszász terminológiában középosztálynak nevezett bérből és fizetésből élők körében vannak. Ez utóbbi csoport például ugyan 57 százalékban a brexit ellen szavazott, mégis 22 százalékpontos előnyben van köztük a Konzervatív Párt a Munkáspárttal szemben. Blair szerint azért, mert leginkább az adók és a közgazdasági kompetencia kérdése aggasztja őket, és ezekben inkább bíznak a konzervatívokban, mint az elmúlt éveket identitáspolitikai kérdések megfejtésével töltő baloldalban.

A munkásosztály körében még rosszabbul áll a Munkáspárt, abban a csoportban már 32 százalékpont a konzervatívok előnye.

Blair szerint azután, hogy megszabadultak Jeremy Corbyn előző pártelnöktől, akit Blair a párt nyakába kötött malomkőként jellemzett, a pártnak van esélye ezen csoportok támogatásának visszaszerzésére, csak ehhez a kultúrharc helyett a húsba vágó kérdésekkel kéne foglalkozniuk. (Via The Guardian)