Miniszterelnöki programbeszédében Orbán inkább úgy beszélt, mint akit Európa vezetőjének választottak meg

május 16., hétfő 15:30
56

Szokatlanul nagyívű, négy helyett nyolc évre, vagyis kapásból két választási ciklusnyira előretekintő programbeszédet tartott hétfőn Orbán Viktor, pillanatokkal azután, hogy a parlament miniszterelnökké választotta, majd letette az esküt. Olyan hosszútávú vízióiról is beszélt, amilyeneket korábban inkább a tusványosi fesztiválon szokott kifejteni, és kifejezetten feltűnő volt, hogy európai és világszintű terveinek taglalásához képest jóval kevesebbet értekezett arról, hogy a magyar állampolgárok mire számíthatnak a következő 4-8 évben. A beszédben - ami legnagyobb részt a külföldnek és nem a hazai publikumnak szólt - egyszerre állt ki a NATO-tagság mellett, mondta ki életében először, hogy Oroszország az agresszor és illette maró kritikával az EU-t, miközben még a fehér fajvédők kedvenc lakosságcsere-elméletét is felidézte. A szónoklata végén pedig lényegében bejelentette az igényét arra, hogy ő szabhassa meg Európa jövőjét.

Orbánt ünneplik a megválasztása után. Fotó: Németh Dániel

Ezek voltak a beszéd legfigyelemreméltóbb elemei:

  • 2030-is a “veszélyek, a bizonytalanság, a háborúk kora” jön Orbán szerint Európában. Olyan hosszú háborúra számít, hogy a biztonsági fenyegetés az évtized végéig fennmarad.
  • Először mondta ki, hogy “Ukrajna a megtámadott, Oroszország a támadó”.
  • Leszögezte, hogy Magyarország a NATO tagja, és az is akar maradni.
  • A legtöbb mondatot és másodpercet az EU durva kritizálására szánta.
  • A magyar választóknak annyit árult el, hogy az év végéig számíthatnak központilag megszabott árakra.
  • Udvariasságból sem mondta azt, hogy minden magyar választó miniszterelnökének tekintené magát.
  • "Európa jövőjének" nevezte magát.

Orbán Viktor beszéde elején olyan elismerően beszélt a saját teljesítményéről, ahogy korábban a beosztottai és rajongói tették. Elmondta, hogy mennyire megdolgozott a választók bizalmáért, hogy mennyire nem kímélte magát a kampányban, hogy a győzelmi sorozata Európában szokatlan, a bizalom, amit kapott, a kontinensen példa nélküli, a diadalának aránya pedig világszinten is példátlan.

Orbán Viktor édesanyja mutat, édesapja néz. Fotó: Németh Dániel/444

A választás leckéje a miniszterelnök szerint az, hogy a belharc és a viszály "a boldog békeidők luxusa" Magyarországon, most viszont nem ilyen idők járnak, ezért az összefogás - mármint a Fidesz-kormánnyal való egyetértés - "parancs", aki pedig nem engedelmeskedik a parancsnak, az "veszélyt hoz a hazára."

Ezt jósolja a Fidesz Ézsaiása

A nyitány után következő blokk volt az egyik legjelentősebb. Orbán ezt azzal vezette fel, hogy a miniszterelnöki szerepet egyfajta jósi-prófétai szereppel azonosította, mondván, a miniszterelnök feladata, hogy előre megértse, milyen idők várnak ránk. Erre az egyedi szerepre azzal erősített rá, hogy minden minisztere összes döntéséért végső soron ő felelős személyesen.

Ezután megtudtuk, mi fog történni 2030-ig. Orbán igen sötét képet festett az előttünk álló "háborús évtizedről", mondván, Európa és a nyugati ember a veszélyek korába lépett. A három szó, amivel előre jellemezte a 2020-as éveket: "veszélyek, bizonytalanság, háborúk". Gazdasági fronton arra számít, hogy recesszió jön, és a következő 8 évben a gazdasági teljesítmény csökkenése fog váltakozni a stagnálás és a "csekély emelkedés" éveivel. Orbán emellett erősödő európai migrációra és elhúzódó háborúra számít.

A külső hatások mellett Orbán három "megújuló öngyilkosságot", vagyis önveszélyes tendenciát azonosított a nyugati világban:

  • A Nagy Európai Lakosságcsere Programot. Szerinte ennek a bonyolítói migránsokkal akarják pótolni a hiányzó, vagyis meg nem születő európai gyermekeket. Ez volt az egyébként kifejezetten egyensúlyozó-lavírozó, Orbánhoz képest inkább visszafogott beszéd legradikálisabb állítása. A lakosságcsere-elméletek ugyanis a legutóbbi időkig a fehér felsőbbrendűséget hirdető globális szélsőjobbon belül is szélsőséges frakciók kedves témái voltak.
  • A "gender-őrületet".
  • A "liberális Európa programját"

Feltűnő volt, hogy az önmagát európai és globális játékosként pozicionáló Orbán csak a beszédjének ezen a pontján - a teljes beszédidő jó harmadának leketyegése után - szólt először - röviden - a magyar választókhoz arról, hogy mire számíthatnak a most kezdődő parlamenti ciklusban. Azt mondta, hogy tovább támogatják a történelmi egyházakat, azok iskoláit és intézményeit, illetve a határon túli szavazóinak üzente, hogy "lankadatlanul folytatják a nemzetegyesítő munkát".

Sokéves háborúra számít a szomszédban

Ezután jött a háborús blokk, aminek az elején a konfliktust "ukrán-orosz háborúként" nevezte meg. Orbán szerint "Európának nincsenek eszközei a konfliktus kezelésére". A szankciók szerinte papíron talán lehetnek hatékonyak, de ő kétli, hogy a valóságban is így lenne. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi időkből "nem jut eszébe eredményes kontinentális zárlat." (Nem is csoda: a hidegháború idejét kivéve a modern történelemben soha nem vettek ki még csak hasonló mértékű szankciókat sem senki ellen.) A miniszterelnök ezután úgy fogalmazott, hogy Magyarország mindaddig nem fogja akadályozni az uniós szankciókat, amíg azok nem veszélyeztetik az ország energiabiztonságát.

"Magyarország a NATO tagja, és létkérdésnek tartjuk, hogy a jövőben is a NATO tagja legyen"

- szögezte le Orbán. Ezek után - bár soha senki fel sem vetette, hogy a védekezésre kitalált NATO támadó hadműveleteket hajtson végre Ukrajnában vagy máshol - arról beszélt, hogy "nem szabad engedni a kísértésnek", hogy a szövetség a tagjai területén kívül hajtson végre akciókat.

Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a parlamentben, Orbán Viktor eskütételén. 2022. május 16. Fotó: Németh Dániel/444

Orbán értékelése szerint a "legrosszabb kombináció" valósult meg azáltal, hogy az oroszok sorozás nélküli különleges műveletként folytatják a háborút (vagyis nem vetnek be több millió katonát egyszerre), az amerikaiak pedig rengeteg fegyvert szállítanak az ukránoknak. Emiatt ugyanis szerinte olyan sokáig folytatódik a konfliktus, hogy az egész évtizedet ez fogja meghatározni.

A NATO biztos támasz ugyan - fejtegette Orbán - de "nélkülünk", vagyis egy erős magyar hadsereg létrehozása nélkül az sem tud megvédeni. "Sárkány ellen sárkányfűre van szükség" - adta ki a jelszót a magyar hadsereg átalakítására és erősítésére.

Ezek után jött el a túlzás nélkül történelmi pillanat: Orbán miniszterelnök először mondta ki, ezekkel a szavakkal, hogy

"Ukrajna a megtámadott, Oroszország a támadó."

Ez egyébként annak a retorikai fogásnak ágyazott meg, hogy ezt annak ellenére kimondja, hogy Ukrajna rosszul bánt a kárpátaljai magyarokkal és az ukrán elnök - szerinte - a magyar ellenzéket támogatta vele szemben a választásokon. De mindezeket "félretesszük" - közölte a miniszterelnök.

Minden rossz forrása

A háborús után jött az uniós blokk. Először nem igazán lehetett érteni, hogy a miniszterelnök miért annak az evidenciának a lassan, tagoltan előadott hangsúlyozásával indított, hogy

"Leszögezem, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és érdekünk, hogy (a következő évtizedben) az is maradjon"

Kiderült hamar, hogy azért, mert ezután csak rossz, rosszabb és végképp lesújtó dolgokat mondott az Unióról. Először azt, hogy az csökkenti a szuverenitásunkat, majd arról beszélt, hogy "a kulturális távolság" egyre csak nő Európa nyugati felével, aztán arról, hogy Brüsszel "nap mint nap visszaél a hatalmával", hiába tesz ő "tolerancia-ajánlatokat" az EU-nak.

"Mit keresünk az EU-ban?"

- tette fel a kérdést a gondolati ív végén Orbán.

Mint kiderült, szerinte "az álmainkat". Mármint Orbán Viktor álmait egy szája íze szerinti Unióról. Hogy tényleg így gondolja, azt a következő mondattal erősítette meg:

"Nem azért vagyunk tagok, amilyen az EU, hanem azért, amilyen lehetne."

Ciklusindító parlamenti beszédhez képest feltűnő volt, hogy bár nem Strasbourgban vagy Brüsszelben, hanem a budapesti parlamentben beszélt, Orbán ezután, a teljes beszéd utolsó előtti blokkjában szólt először hosszan magyar belpolitikai, pontosabban gazdasági ügyekről. Az eddig elhangzottak 80 százaléka inkább szólt a külföldi politikustársainak.

Hiába a 7-9 gazdasági minisztérium, a témáról kevés hangzott el

Orbán szerint a járvány után az ország a legjobbak között volt a gazdasági regenerálódásban, de a háború megzavarta a kereskedelmet és szétzilálta a beszállítói láncokat, ezeket pedig pótolni kell. Kulcsfontosságúnak nevezte az energiabiztonság miatt a paksi bővítést és a napenergia-termelés további fejlesztését. A kínai kooperációban épülő Belgrád-Budapest vasútvonal szerinte "jó eséllyel" kiválthatja majd az Ukrajnán keresztül húzódó, elpusztított szállítási útvonalakat, a délről érkező gázvezeték pedig az Ukrajnán átfutókat.

Gazdasági kérdések nem kerültek szóba. Fotó: Németh Dániel/444

Megemlítette, hogy a nálunk épülő akkumulátorgyárak révén az ország az élvonalban akar maradni az "új generációs autóiparban" is.

Általánosságban beszélt arról, hogy kormánya gazdasági stratégiája a beruházások magas szintjének fenntartásán fog alapulni, és előbb megszelídítik, majd lefékezik az inflációt. Ezzel kapcsolatban árulta el szinte az egyetlen konkrétabb tervét, de azt is elég ködösen: arról beszélt, hogy bár általában ódzkodik a direkt állami beavatkozástól a gazdaságban, az év végéig érvényben maradhatnak árszabályozó lépések. De nem árulta el, hogy például az üzemanyagokra gondol-e.

Bejelentette az igényét arra, hogy ő szabhassa meg Európa jövőjét

A beszéde záró részében előbb kissé baljósan arról beszélt, hogy "ideje van a hierarchikus fegyelemnek", aztán biztosította az összes szomszédos Kárpát-medencei népet és országot, hogy ők a barátaink. A legvégén azt fejtegette, hogy Magyarország azért kap mostanában annyi figyelmet a nyugati világból, mert a lengyelekkel együtt mi vagyunk "a nyugati világ utolsó konzervatív-keresztény bástyája", illetve "a béke szigete" és "a szabadság utolsó őrhelye". Brüsszel bezzeg az "egyszínűségre való törekvés szimbóluma", aki szerint "aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére." Orbán kimondta, hogy

"Eb ura fakó, Ugocsa non coronat."

Hogy azzal fejezze be, harminc éve úgy éreztük, Európa a jövőnk, most viszont már azt érezzük, hogy

mi vagyunk Európa jövője.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt