Most már akkor is veszélyhelyzetet hirdethet a kormány, ha szomszédos országban van háború

POLITIKA
2022 május 24., 11:47
comments 24

Elfogadta az Alaptörvény, Magyarország alkotmányának X. módosítását (.pdf) a kormánytöbbség. Azt a javaslatot, melynek értelmében a jövőben a kormány egy szomszédos országban fennálló

  • fegyveres konfliktusra;
  • háborús helyzetre;
  • humanitárius katasztrófára;

hivatkozva is veszélyhelyzetet hirdethet. Ezzel módosították az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdését, amely Magyarország területén bekövetkezett "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" esetén tette lehetővé veszélyhelyzet hirdetését. Ugyanezzel a tartalommal módosították továbbá a megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó 51. cikk (1) bekezdését is, vagyis ezentúl azt is el lehet rendelni már akkor is, ha a szomszédban van a baj.

A javaslatot előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. Ez a törvény megfogalmazásából azonban korántsem egyértelmű, az ugyanis a módosított szöveggel így néz ki:

A veszélyhelyzet
53. cikk *
(1) A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

A javaslatot 136 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadták el, vagyis nem csupán a kormánypárti képviselők támogatták, mert belőlük összesen 135 van - a szavazás pontos adatai a parlament honlapján még nem érhetők el.

Az alaptörvény módosításával, az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. (Via MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.