• Nyolc szektorból összesen 815 milliárd forintot szedne be idén a kormány az "extraprofitra" kivetett különadókból, és ugyanez a terv jövőre is. A befolyó összeg nagyobb része a rezsivédelem fenntartására, kisebb szelete haderőfejlesztésre mehet.
• Péntektől csak a magyar forgalmival, rendszámmal rendelkező autók tankolhatnak a fagyasztott árú benzinből.
• utasonként 10-15 eurós különadót vetnének ki a légitársaságokra.
• Emelkedik a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója, de még nem tudni, mennyivel.
• Kiadáscsökkentést is tervez a kormány, átütemezik az állami beruházásokat.

Elhúzódó háború és energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, és a brüsszeli szankciós politikai is felelős azért, hogy az árak ilyen mértékben emelkedtek, mondta el a szerdán bejelentett különadókról Gulyás Gergely miniszter a legújabb Orbán-kormány első kormányinfóján csütörtök délután.

Gulyás hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború egyelőre nem jelent közvetlen háborús fenyegetést Magyarország számára, ugyanakkor humanitárius katasztrófa veszélye benne van és a gazdaságnak is súlyos károkat okozhat. Ezért döntöttek amellett, hogy azoktól, akik ebben a jelenlegi helyzetben extra haszonra tesznek szert, elvárható, hogy járuljanak hozzá a rezsivédelemhez és a honvédelemhez. Extraprofit-különadókat fognak kivetni a szerdán megnevezett szektorokban, és ebből finanszírozzák majd a rezsiárak védelmét, illetve a honvédelmi kiadásokat.

A többletnyereség egészét sehol nem vonják el, de jelentős részét igen, mondta Gulyás, aki szerint az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesüljön.

A jövő évi költségvetési tervet is most terjesztik be, a kormány jelen állás szerint 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal, illetve 4,1 százalékos növekedéssel számol a következő évben.

A benzinárstoppal komoly visszaéléseket tapasztaltak, ezért péntektől csak a magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművek tankolhatnak majd az olcsóbb benzinből, ezzel szorítanák vissza a benzinturizmust. Az intézkedés éjféltől lép hatályba, és ha jól értjük, a benzinkutak kasszájában a forgalmi bemutatásával lehet majd a fagyasztott árú benzint kifizetni.

A kormányinfón jelen volt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is, aki elmondta, hogy védekezni kell a recessziós félelmekkel szemben, válságellenálló gazdaságra van szükség: a költségvetést és az államadósságot is kézben is akarják tartani, ragaszkodnak idén a 4,9, míg jövőre a 3,5 százalékos hiányhoz.

Nagy elmondta azt is, hogy a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, de úgy kell ezt végrehajtaniuk, hogy "megvédjék a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést is". Ezért a minisztériumok költségvetését csökkentik és átütemezik az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben csak a piaci beruházásokat kell ütemezni.

Ahol megkezdődött az építkezés, ott nem hagyják félbe, torzókat nem akarnak hagyni. Még el nem kezdődött építőipari beruházásokról van szó, ezeket 2023-ról 2024-re halasztják, a listát a tervek szerint nemsokára közzéteszik majd.

A kiadási oldal csökkentése 60 százalékban, míg a különadókból származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiánycél eléréséhez.

Az extraprofit-különadók a jelenleg érvényben lévő ágazati adók fölött lesznek majd kivetve, összesen nyolc szektorban:

• Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel). Nagy elmondása szerint 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék.
• Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
• Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forintot vonnak el
• Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
• Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
• Légitársaságok: 30 milliárd
• Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők nem): 20 milliárd forint
• Reklámadó is visszatér 2023 januárjától, 15 milliárd forint

Ezek összesen meghaladják a 800 milliárd forintot.

Nagy ezután elmagyarázta, hogy a kormány szerint melyik szektor miért tesz szert extraprofitra: a telekommunikációs szektorban például azért, mert a covid-járvány alatt mindenki többet volt otthon, többet internetezett. Hasonló okokból kapnak különadót a biztosítók is: a járvány alatt ugyanis nőtt az öngondoskodók száma, és ezzel a cégek profitja is. Ugyanígy, a gyógyszerforgalmazók is jól jártak például a növekvő vitaminfogyasztással.

„A reklámadó pedig összefügg lényegében a tévézéssel és a reklámozással” – mondta el Nagy.

A miniszter hangsúlyozta, hogy nem a profitot, hanem az extraprofit egy részét veszi el, és ezért szerinte ezt nem fogják megérezni a fogyasztók a lakossági árakban.

Nagy később arról beszélt, hogy a vállalatok is tudják, hogy ez olyan profit, amiért nem dolgoztak meg, és ezek elvonásának nincs köze a növekedésükhöz. Épp ezért is várják el, hogy ne hárítsák át a fogyasztókra. Szerinte azzal lehet ezt kivédeni, hogy ha egy cégnek ugyanannyi marad a profitja, az lehet jele annak, hogy áthárította a különadóval elvont összeget a fogyasztókra.

A legvégén kapott kérdést Nagy azzal kapcsolatban is, hogy mi alapján neveznek valamit extraprofitnak. A miniszter erre a bankrendszerből hozott példát, mely szerint a lakossági betétekre 0,3 százalékot fizetnek, miközben ezt a jegybankhoz 7 százalékra jegyzi be vagy állampapírt vesz. A kettő különbsége még csak szimpla profit a miniszter szerint és ez rendben is van. Az extraprofit ott jön be, ha megnézik, hogy az elmúlt 22 évben mennyi volt ez a különbség: azt találták, hogy 2,5 százalék. Majd megnézték, hogy 2000 óta mikor volt hasonló az inflációs környezet (2003 és 2010 között) és megnézték, akkor mekkora volt a profit (3,3 százalék). Ez alapján lehet kiszámítani az extraprofitot, és ennek vonják el a nagyjából a kétharmadát.

A többi szektorban is megnézik a vállalatok átlagos profitábilitását, megnézik a válság előtt is, meg most is a helyzetet, és ahol ott ez a különbség, ott extraprofit van. A covid alatt például családok otthon maradtak, előfizettek kábelcsatornákra, vagy több sms-t küldtek, ez a telekommunikációs cégeknél hozott extraprofitot Nagy szerint.

Kérdések

A 444 kérdésére Nagy elmondta, hogy azért beszéltek többesszámban légitársaságokról, mert az összes légitársaságot célozzák a körülbelül 10 eurónyi különadóval, amely Budapest és más városok között közlekedik.

A miniszter elmondta azt is, hogy ugyan a magyar kormány úgy látja, hogy annak az esélye, hogy Oroszország megtámadjon egy európai NATO-tagállamot, ugyan rendkívül csekély, de szerinte ez az esély még tovább csökkenthető, ha a NATO tagállamok betartják a kétszázalékos vállalásukat, és megerősítik saját haderejüket. "Békét akarsz, készülj a háborúra", mondta el latinul és magyarul is Gulyás.

Arra a kérdésre, hogy a kormány egyetért-e Orbán Balázs megállapításával, hogy amerikai-orosz proxyháború zajlik Ukrajnában, Gulyás elmondta, hogy hivatalos álláspontjuk, hogy Oroszország megtámadott egy szuverén országot. Ezt az alaphelyzetet senki nem vitatja a kormányban Gulyás szerint.

Kérdeztük arról is a minisztert, hogy az állami beruházástop érinti-e Liget-projekt Orbán Viktor által bejelentett folytatását, és ha jól értettük Gulyás válaszát, akkor ott is egy éves halasztás jöhet a még nem elkezdett épületek esetében.

Azzal kapcsolatban, hogy elképzelhető-e olyan forgatókönyv, hogy Magyarország támogassa a vezetékes olaj szállítására vonatkozó embargót, Gulyás elmondta, hogy Magyarország az EU vezetői felé is azt kommunikálta, hogy tudják, Magyarország csak egy a 27 tagállam között, és ha van fenntartható egységes irány, ahhoz csatlakoznak, ahogy az előző öt szankciós körben is. De a hatodik szankciós kört csak akkor tudják elfogadni, ha garanciákat kapnak arra, hogy a rezsicsökkentés vívmánya megvédhető orosz olaj nélkül is. A miniszter szerint amúgy is ebbe az irányba haladtak itthon a dolgok, de ennek felgyorsításához a Bizottságtól várnak javaslatokat. Egyrészt időt akarnak az átállásra, másrészt pénzügyi eszközöket.

Újságírói kérdésre a miniszterek elmondták, hogy a reklámadó kivételével az összes többi extraadót már idén is be akarják szedni, és minden jelenleg hatályos árstopról külön fognak majd döntést hozni, június közepéig ígérik ezt (jelen állás szerint július elsejéig vannak érvényben).

Gulyás szerint az adók ezekben a szektorokban nem adnak okot áremelésre, mert olyan nyereséget vesznek el, ami a rendes haszon fölötti haszonból származik. De ha ilyet látnak, az ellen fel fognak lépni. Nagy Márton is megerősítette, hogy az extraprofit szóban is benne van az extra, azaz csak extrát vonnak el, ez nem befolyásolja a cégek növekedési helyzetét.

A katával kapcsolatban Gulyás szerint csak szándékokról lehet jelenleg beszélni, és a céljuk mindig az volt ezzel az adónemmel, hogy a kisvállalkozók használják. Ezért egyrészt vissza akarják szorítani a használatát, hogy ne lehessen visszaélni vele, de akik használhatják, azoknak többletlehetőségeket adnának, például bővítenék a keretét.

Az új veszélyhelyzet ellenére nem hosszabbították meg az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozók felmondási tilalmát.

Azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a két alapba idén befolyó 900 milliárd forint hogy oszlik el, Nagy elmondta, hogy a rezsivédelmibe 700, míg a honvédelmibe 200 milliárd forint kerülhet. Ezen kívül tervezik emelni a dohány- és az alkohol jövedéki adóját, illetve megváltozhat a cégautók adóztatása is, ezekből 100 milliárd forintot folyhat bele a védelmi alapokba.

A miniszter elmondta azt is, hogy a "nagyobb összegekre lőttek", eszerint választották ki a szektorokat: Nagy elmondása szerint minden szektort áttekintettek, és ez volt az a nyolc szektor, ahol a legtöbb extraprofit termelődött. A különadókat rendeleti formában vezetik be, és teljes éves összegeket szednének már be 2022-ben is, hiába járunk május végén.

A kiskereskedelmi láncok esetében a már létező különadók kulcsait növelik meg, a 100 milliárd forint forgalmú láncok esetében a 2,7 százalékos kulcsot 4,1 százalékra, a 30 és 100 milliárd forint forgalmú sávban 0,4 százalékról 1 százalékra nő, míg a 30 milliárd forintnál kisebb forgalmú láncok esetében nem változnak a kulcsok.

A légitársaságoknál a kormány induló utasonként 10-15 eurónyi adót tervez kivetni.

Gulyás elmondta azt is, hogy céljuk az alappal, hogy idén is fenntartható legyen a rezsicsökkentés.

Arra a kérdésre, hogy az építőipar miért mentesült a különadó alól, Nagy Márton elmondta, hogy az építőipar több szektorból áll, és például az alapanyag szektort már jelenleg is különadókkal terheli az állam. Gulyás pedig hozzátette, hogy 861 milliárd forintnyi beruházás elhalasztását tervezi jövőre a kormány, és ennek jelentős része az építőipart érinti.

A jégkorong-vébé megrendezésére azért nem adott garanciát a kormány, mert fontossági sorrendet kellett felállítaniuk, és nagy fájdalmukra hátrébb kellett sorolniuk ezt az igényt.

A Reuters azt kérdezte Nagy Mártontól, hogy mi a garancia arra, hogy a különadók 2023-ban meg fognak szűnni, a miniszter elmondta, hogy a név a garancia: ha megszűnik az extraprofit, akkor megszűnik az extraprofit-adó is. De Nagy szerint arra is szükség van, hogy a háború véget érjen, recessziós kilátások enyhüljenek, infláció helyrejöjjön, akkor nem lesz nehéz kivezetni ezeket az adókat.

Nagy elmondta azt is, hogy azon fog dolgozni, hogy a bankok között nagyobb verseny legyen, és akkor a különadót nem fogják áthárítani az ügyfelekre.

Arra a kérdésre, hogy számít-e arra a kormány, hogy azokban a szektorokban, melyekben Nagy miniszteri meghallgatása alapján eleve növelni kéne a magyar tulajdon arányát (kiskereskedelmi láncok és biztosítók), távoznak-e egyes külföldi szereplők, a miniszter elmondta, hogy mindenkinek a saját üzleti döntése, hogy meddig maradnak itt, de ez a különadó ezt a kérdést nem érinti, mivel ezt az extraprofitra vetették ki.

Érdekesség, de a Hír Tv-nek egyetlen kérdése volt, Gyurcsány Ferencről és az őszödi beszédről szólt.