Az ukrán erők feladják Szeverodonecket. A helyi hatóságok jelentése szerint szervezetten vonultak vissza a központból, így az orosz erők már a város nagyobb részét ellenőrzésük alatt tartják. Ez fájdalmas, de a nyugati elemzők szerint stratégiailag bölcs döntés volt, éltek azzal a lehetőséggel, hogy még a katlan bezáródása előtt kimenekítsék a várost védő, nyilván megtépázott alakulataikat, amelyek a legjobbnak számítanak.
Hogy egy ilyen szervezett visszavonulás milyen léptékű művelet, és mennyire nem szabad összekeverni a meneküléssel, azt jelzi, hogy a veterán ukrán haditudósító, Ilja Ponomarenko beszámolója szerint az ukrán hadvezetés május végén három teljes dandárt, a 31. és 80. légideszantot és az egyébként munkácsi székhelyű, így sok kárpátaljai magyart is a soraiban tudó 128. hegyi dandárt is bevetette a visszavonulási útvonal biztosítására, a popasznai áttörés után Szeverodonecktől délre kialakított zsebből északkelet felé, Liszicsanszk irányába kitörő orosz erők feltartóztatására. A magaslaton álló Liszicsanszk védelme fontos a visszavonulás fedezése miatt – az oroszok nem véletlenül próbálták ebből a viszonylag távoli irányból is támadni. Liszicsanszk az Északi-Donec folyó déli partján fekszik, vagyis Szeverodoneck irányából nehezebben támadható a természetes védvonalat képző folyó miatt, ezért is próbálhatták déli irányból bevenni. Ezt az orosz műveletet hátráltatta az a kisebb ukrán ellentámadás, amivel visszafoglalták Toskivkát.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.