Van egy adat, ami kedvező és van egy másik, ami nagyon nem az a Magyarországon szegénységben élő gyerekekről.

Ami jó hír: a szegénységi küszöb alatt élő 17 év alatti gyerekek száma az elmúlt 15 évben csökkent, a 2004-es 388 ezerről 2019-re 158 ezerre.

Ami rossz: jelentősen megnőtt a súlyos szegénységben élő gyerekek száma. Míg 2004-ben 77 ezer gyerek tartozott ebbe a kockázati csoportba, 2019-re a számuk elérte a 126 ezret.

Míg 2004-ben 5 szegénységben élő gyerekből egy, 2019-ben 5-ből 4 gyerek az alacsonyabb szegénységi küszöböt alkalmazva is szegénynek minősült.

Mi a kettő közötti különbség? A szegénységi küszöb (medián 60 százalék) 2019-ben megközelítőleg havi 220 ezer forint háztartási jövedelmet jelentett egy 2 szülős – 2 (14 éven aluli) gyerekes összetételű családban.

Az alacsonyabb küszöb (medián 40 százalék alatt) 2019-ben egy 2 szülős - kétgyerekes családban kb. 150 ezer forint háztartási jövedelmet jelentett havonta.

Erre az adatra az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kezdeményezésére és közreműködésével megalakult Gyermekjogi Civil Koalíció hívta fel a figyelmet. A szervezet gyerekjólét munkacsoportja indított sorozatot a gyerekszegénységről.

Mint írják, 2010 óta csaknem háromszorosára nőtt a súlyosan szegény 0-17 évesek aránya Magyarországon. Az Európai Unió országai közül nálunk emelkedett a legjobban a mutató értéke. Már Lengyelország, Csehország, Lettország, Litvánia, Észtország és Szlovénia is jobban áll nálunk, ráadásul ezekben az országokban, velünk ellentétben, csökkenő a trend.