Június 27-én Oroszország fizetésképtelenné vált, jelentette a Bloomberg. Hétfőn járt le az a harminc napos haladék, amíg még megfizethették volna május 27-én lejárt, mintegy százmillió dollárnyi külföldi hitelüket, de erre a szankciók miatt képtelenek voltak. Ukrajna elleni háborújuk büntetéseként már a háború legelején befagyasztották külföldön tárolt arany- és valutatartalékukat, egyben kizárták az országot a globális pénzügyi átutalási rendszerből is. Vagyis hiába van Oroszországnak elégséges tartaléka a hitelei törlesztésére, technikailag képtele rán.

A szankciók különös következménye, hogy hivatalosan nem jelentették az államcsődöt. Ezt ugyanis a nagy hitelminősítők tehetnék meg, melyek azonban az ukrajnai invázió után felfüggesztették tevékenységüket az országban. A csődöt a hitelezők maguk is bejelenthetnék, de a Bloomberg szerint ők inkább a kármentésben, kintlévőségeik legalább részbeni megtérítésében érdekeltek. A Guardian szerint a hitelezők javarészt kivárásra játszanak, abban bízva, hogy idővel véget ér a háború, és érvényesíthetik követelésüket. Erre ugyanis még három évvel a tartozás lejárta után is joguk van.

Oroszország amúgy utoljára 1918-ban jelentett csődöt devizaadósságra. Az ország 1998-ban is csődbe ment, de akkor a belföldi követeléseket nem tudta teljesíteni, külföldi tartozásait törlesztette.

A mostani csőd azonban más, mint a korábbiak. 1918-ban és 1998-ban az orosz államnak valóban nem volt pénze törleszteni deviza-, illetve rubeltartozásait. Most technikai okokból nem tud törleszteni, így valószínűleg a mostani csőd nem jár a szokásos következményekkel. Normális esetben az államcsődöt követően zuhanni kéne a rubelárfolyamnak, menekülnie a külföldi tőkének és romlania a gazdasági kilátásoknak. "Nagyon-nagyon ritka az olyan helyzet, amiben külföldi kormányok úgy kényszerítenek csődbe egy országot, hogy annak amúgy volnának forrásai a törlesztésre" - nyilatkozta a Bloombergnek Hasan Malik, a Loomis Sayles & Co. elemzője.

A Bloomberg szerint az államcsőd így inkább csak szimbolikus jelentőségű, miközben az ország a háború és a szankciók miatt eleve két számjegyű inflációtól és gazdasági visszaeséstől szenved. A külföldi tőke se tudja menekülőre fogni, mert a nyugati cégek javarészt már hónapokkal ezelőtt felfüggesztették tevékenységüket az országban. A hétfői államcsőd így inkább csak újabb jele annak, hogy Oroszország fél év leforgása alatt politikai, gazdasági és pénzügyi pária lett, írták. (Via Bloomberg, Korreszpondent)