Csökken a demokráciába vetett hit az arab régiókban. Az Arab Barometer kutatása szerint – amelyet a BBC ismertet – egyre kevesebben gondolják, hogy a demokratikus rendszerek egyúttal prosperáláshoz vezetnek. A BBC News Arabic által rendelt 23 ezer fős kutatásban szerepelt Irak, Tunézia, Líbia, Jordánia, Mauritánia, Libanon, Egyiptom, Marokkó, Szudán és a palesztin területek.

A kutatásból kiderült, hogy

• a megkérdezettek több mint fele szerint a gazdaságot gyengíti a demokrácia;
• a többség szerint fontosabb a kormányzóképesség, a rendeletek hatásossága, mint maga az államforma;
• a többség egyetért abban, hogy olyan vezetőre van szükség, aki ha kell, hajlandó rugalmasan alkalmazni a törvényeket;
• a megkérdezett országok felében nagyobb problémának tartották az adott gazdasági helyzetet, mint a pandémiát;
• háromból egy válaszadó azt mondta, nem jut a fizetéséből megfelelő mennyiségű élelmiszerhez.

Egy évtized telt el arab országokban indult forradalmi hullám kezdete óta, és bár a tömeges felkelések megingatták az önkényuralmi rendszereket, az arab tavasz országai közül mára csak Tunéziában maradt legalább valamilyen szinten demokratikus az államforma. Az Economist Intelligence Unit által kiadott 2021-es demokráciaindex-jelentésben Marokkó és Tunézia is hibrid demokráciaként van feltüntetve.

Utóbbiban ez sem tarthat sokáig, a múlt héten benyújtott alkotmánymódosító javaslat újból az autokrácia felé sodorhatja az országot. Kais Saied tunéziai elnök tavaly júliusban felfüggesztette a parlamentet, októberben az általa kijelölt miniszterelnök alakíthatott kormányt. A demokrácia iránti igény csökkenését az is alátámasztja, hogy a megkérdezett tunéziaiak 80 százaléka helyesnek tartotta az elnök döntését.

(Lénárd Lili cikke)