Meghalt Berecz János

július 7., csütörtök 17:23
6
A kései Kádár-rendszer három erős embere (balról jobbra): Ribánszky Róbert, Berecz János és Grósz Károly. Grósz és Berecz riválisok voltak Kádár lehetséges utódaiként. Grósz nyert. Fotó: Fortepan/Szigetváry Zsolt

Kilencvenkét éves korában meghalt Berecz János, a Kádár-rendszer egykori vezető politikusa. Halálát fia, Berecz János Gábor jelentette be Facebook-oldalán csütörtökön

Berecz János 1930. szeptember 18-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrányban. 1950-ben kezdte tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd egy év múlva a budapesti Lenin Intézet hallgatója volt, ahol 1955-ben végzett. 1963-1966 között a Szovjetunióban, az SZKP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Akadémiáján tanult, 1967-ben a történelemtudomány kandidátusa lett. Történészként a hazai kommunisták, a Kádár-rendszer egyik leghangosabb és legvonalasabb ideológusa lett.

Nevéhez fűződik az 1969-ben megjelent Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956 című könyv, amelyben a forradalom és szabadságharc leverését, a megtorlás helyességét próbálta igazolni.

Már 1955-től különböző funkciókat töltött be az állampárt ifjúsági szervezetében. 1966-ban a Külügyminisztérium pártbizottságának titkárává választották, 1972-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) KB külügyi osztályának helyettes vezetője, 1974-től osztályvezetője volt. 1982-ben a párt központi lapja, a Népszabadság főszerkesztője lett, 1985-től KB-titkár és a KB mellett működő agitációs és propagandabizottság vezetője volt, 1987-ben a legszűkebb vezetés, a Politikai Bizottság (PB) tagja lett. Ebben az időszakban az állampárt egyik legbefolyásosabb politikusává lépett elő, Kádár János közeli bizalmasaként tartották számon.

PB-tagsága idején Kádár egyik lehetséges utódaként is emlegették, de gyors karrierje váratlanul megtört, állítólag maga Kádár János vélte túl törtetőnek, veszélyesen karrieristának Bereczet, illetve addigra már a pártban is sok ellenséget szerzett. Végül a gyengébb képességűnek, szürke kádernek tartott egykori Borsod megyei titkár, Grósz Károly szerezte meg a legfontosabb pártvezetői pozíciót Kádár lemondása után.

Miután pártkarrierje megtört, Berecz 1988-ban feleségül vette a korszak egyik sztárját és szexszimbólumát, Sáfár Anikó színésznőt.

1985-ben lett országgyűlési képviselő, 1989-ben az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökévé választották. A rendszerváltás előtti időszakban az MSZMP reformszárnyával szemben az egypártrendszer fenntartásáért küzdő keményvonalasok egyik vezetőjeként igyekezett meggátolni a többpártrendszerhez vezető folyamatot.

Az 1989-ben az MSZMP utolsó kongresszusán megalakult Magyar Szocialista Párthoz (MSZP) nem csatlakozott, hanem a marxista-leninista elvek és a kádári szocializmus mellett kitartani kívánó, kisebbséggel újjáalakított MSZMP-ben folytatta a politizálást. 1990-ben a párt jelöltjeként indult az első többpárti parlamenti választáson, de nem szerzett mandátumot. 1991-ben kilépett a pártból, majd vállalkozásba kezdett. 1997-ben csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz (MSZDP), de két év múlva ebből is kilépett. Nyugdíjasként több könyvet írt, a többi között 2004-ben jelent meg Vállalom című önéletrajzi műve. (via MTI)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt