Surányi György: Ez a rezsim már nem tud kiszabadulni az árbefagyasztásokból

gazdaság
július 10., 17:04
comments 39

- Rossz a helyzet?

- Lehetne lényegesen jobb.

Így kezdődik Friderikusz Sándor interjúja Surányi György volt jegybankelnökkel (1990–91 és 1995–2001), ami július elsején készült, és csütörtök este került adásba. Azt, hogy a gazdasági kérdések most mindennél jobban foglalkoztatják az embereket, jól jelzi, hogy vasárnapra már 400 ezer megtekintés felett jár a beszélgetés.

A forint helyzetéről Surányi azt mondja:

nem igaz, hogy a forint árfolyamának máshogyan kellene alakulnia, mint a régió többi valutájának.

A cseh korona, vagy a lengyel zloty árfolyama az év elejéhez képest 1-1,2 százalékkal romlott, a forint árfolyama több mint 10 százalékkal. Az elmúlt 15 évbet nézve pedig a cseh korona árfolyama majdnem stabil, a zloty 10-15 százalékot esett, a forint árfolyama viszont 50 százalékot esett. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor 267 forint volt az euró, ehhez képes a 400-as árfolyam 50 százalékos gyengülés, idézi az adatot Surányi.

Nem érdekelte őket az árfolyam

Ebben Surányi szerint a kormány gazdaságpolitikájának és az MNB-nek is komoly szerepe van. A jegybank vezetése 2013 óta hangoztatja, hogy nem érdekli a forint árfolyamának alakulása, és azt képviselik, hogy a forint leértékelődésének nincs hatása az inflációra - Surányi szerint ez nem védhető álláspont.

A kormány és a jegybank 2020 tavaszáig tudatosan rongálta a forint árfolyamát, azóta szerinte ez már nem szándékos, viszont a piac és az üzleti élet szereplői már nem hiszik el, hogy a kormány és a jegybank a forint árfolyamának stabilitására törekednek. Ez pedig önbeteljesítő folyamattá válik, és szabadesésbe kezdett a forint árfolyama - mondja Surányi. (Az interjú még azelőtt készült, hogy a kormány békülékenyebb nyilatkozatokat kezdett tenni az EU felé a hét második felében.)

Surányi szerint ha a jegybank és a kormány hiteles és elkötelezett antiinflációs politikát folytatnának, akkor a forint árfolyamának sokkal erősebbnek kellene lennie.

2020-ig évente 3-4-5 milliárd eurónyi támogatást kaptunk az Európai Uniótól, ezt nem a piacon adta el a kormány, hanem az MNB-nél váltotta forintra. Ha a piacon váltották volna be, akkor fel kellett volna értékelődnie a forintnak, mondja. Viszont azt gondolták, hogy inkább a gyengébb forint tesz jót a gazdaságnak, mert serkenti a növekedést, erősíti az exportot, fékezi az importot. Ez az elképzelés viszont Surányi szerint leegyszerűsítés.

Az első Orbán-kormány idején, az ezredfordulón még azt mondták, hogy az erős forint erős gazdaságot jelent, az elmúlt évtizedben pedig azt, hogy a gyenge forint vezet az erős gazdasághoz. Egyik sincs így, mind a két változat ugyanoda vezet végül: a szélsőséges fel- és leértékelésnek is komoly gazdasági következményei vannak, mondja Surányi.

Az árfolyam, mint horgony

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyik emlékezetes nyilatkozatáról („az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell, mert a piac határozza meg”) Surányi azt mondja:

ellentmondásos, hogy a legfontosabb áru, vagyis a valuta ára lebegjen teljesen szabadon, miközben a csirkefarhát árát rögzítik.

Egy kis, nyitott gazdaságban, ahol az import a GDP 80 százalékát éri el, és majdnem minden tevékenységben és szolgáltatásban ott van az import, az árfolyamesés előbb-utóbb áthúzódik a belföldi árakba. Ehhez képest trendszerűen értékelődik le a forint, reálértéken is.

Pedig egy ilyen kis, nyitott gazdaságban a valuta ára mutatja, hogy merre mennek a folyamatok, az árfolyam „horgonyszerepet” tölt be. A jegybank inflációs hitelességét aláássa a forint turbulens esése, mondja Surányi. Közben a jegybanknak törvényi kötelessége lenne az árstabilitás védelme.

Szerinte a kormány azzal tudott volna korábban beavatkozni a forint védelmében, ha az uniótól kapott pénzeket nem a jegybanknál váltja be, ezzel erősíti az árfolyamot.

Azzal viszont, hogy az első negyedévben 1500 milliárdnyi többletet öntött ki a gazdaságba (a választás előtti juttatásokon keresztül), olyan túlkeresletet okozott, ami önmagában is az egekbe nyomja az inflációt, mondja Surányi.

Bagoly mondja verébnek

A volt jegybankelnök „rossz érzéssel hallgatja”, hogy a Nemzeti Bank felszólítja a kormányt, hogy csináljon szigorúbb költségvetési politikát, a kormány pedig közli, hogy a Nemzeti Banknak minden eszköze megvan, hogy az inflációt visszafogja. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű: mindketten egyformán felelősek abban, hogy az infláció és a külső egyensúly romlása ilyen mértékben bekövetkezett, mondja.

Az pedig, hogy a gyengébb forint jó az exportnak, Surányi szerint nem egyenlíti ki a negatív hatásokat, egyszerűen mert az export és az import nincsenek egyensúlyban. 2016-ban még tízmilliárd eurónyi többlete volt a külkereskedelemben Magyarországnak, most hárommilliárdos mínuszban vagyunk - ami eddig nem jelentett problémát, mert folyamatosan kaptunk az uniós utalásokat.

„Bornírt árbefagyasztás”

A benzin befagyasztott áráról Surányi György azt mondja: igaz, hogy a szabadpiaci ár 800 forint felett lenne a rögzített 480 helyett, de ha normális szinten lenne a forint árfolyama, akkor inkább 650-670 lenne. Ebben az esetben pedig nem biztos, hogy ugyanezt a „bornírt árbefagyasztást” kéne csinálni, mondja, ami szerinte

  • diszkriminatív az EU-s állampolgárokkal szemben,
  • aláássa a jogbiztonságot, a tulajdon biztonságát, hiszen a kis benzinkutak tulajdonosai tönkremennek,
  • hiányhoz, korlátozásokhoz és korrupcióhoz vezet.

Az alkalmazkodást pedig kizárja a gazdaságból ez a módszer, mert senkinek sem jut eszébe emiatt takarékoskodni. Ez nem azt jelenti, hogy ne kellene támogatni a családok felét-kétharmadát, de Surányi szerint az lenne a jó megoldás, ha piaci ár lenne - így pedig a kereskedők még nagyobb profitjából az állam el tudna vonni, és célzottan támogathatná azokat, akik valóban rászorulnak. A volt MNB-elnök szerint a családok felének-kétharmadának küldhetne támogató csekket az állam ezzel a módszerrel.

Friderikusz Sándor kérdésére, hogy ezek szerint csak politikai kommunikáció-e, amikor a kormány azt mondja, hogy ha béke lesz, akkor infláció se lesz, Surányi azt mondja: a háború kitörése előtt is 8 százalék volt az infláció.

Nem a háborúval kezdődött, nem is azzal lenne vége

A háború kitörése valóban tovább gyorsította az inflációt, de még az árbefagyasztásokat sem a háború indította el, már novemberben rögzítette a benzin árát a kormány, tavaly ősszel pedig a kamatokat. Szerinte nem reális azt gondolni, hogy ha vége lenne a háborúnak, vége lenne az inflációnak, már csak azért sem, mert a szankciókat sem oldanák fel azonnal. (Ezzel Nagy Márton is egyetért.)

Nekem az az érzésem, hogy az emberek kezdik elhinni, hogy az infláció idén márciusban kezdődött

- mondja Surányi a kormányzati kommunikáció sikerességéről. Miközben már 2020 januárban elérte az 5 százalékot.

Emiatt nincs pénz a tanárok fizetésemelésére

Surányi elmondja azt is, szerinte hol fizetik meg az adófizetők annak a rezsicsökkentésnek az árát, amit az egyik kérdésben Friderikusz „országos átverésnek” nevez.

„Abban fizetjük meg, hogy szenvtelen arccal azt lehet mondani, hogy nincs pénz a tanárok béremelésére, és abban fizetjük meg, hogy nincs pénz a szociális munkások 180-200 ezer forintos fizetésének emelésére” - mondja.

Számítások szerint idén 1000 milliárd forintot kell betenni az MVM-be ahhoz, hogy a rezsicsökkentést kompenzálni lehessen. Ebből kijönne kétszeresen a tanárok béremelése. Négy év alatt évi 15-20 százalékos részletekben meg lehetne duplázni a mai bért - ehhez képest a kormány ajánlata három éven át évente tíz százalék, mondja erre Friderikusz, ami jó esetben az inflációt éri el.

A benzinhez hasonlóan a rezsicsökkentésről is azt mondja Surányi, hogy differenciálni kellene a támogatást. A háború szerinte megfelelő alkalom lehetett volna, hogy a kormány azt mondja, a világpiaci árak drámai emelkedése miatt a magasabb jövedelműek innentől fizessék, amit fizetni kell.

Emellé nem lehet ideológiát tenni

Az árstopokból ugyanakkor szerinte már nem tud kiszabadulni a rezsim. Mert mit mondanának? Hogy eddig jó volt az árbefagyasztás, most meg már nem jó? Most már rá lehet ereszteni a piaci árat a magyar emberekre? Egy ilyen lépés mellé nem tudnak ideológiát tenni, szerinte a legjobb marketinges sem tudná elmagyarázni ezt.

Surányi szerint a kormány abban bízik, hogy a világpiacon leesik a kőolaj és a földgáz ára. Ez akkor történhet meg, ha óriási recesszió lesz, szerinte ugyanakkor nem óriási, csak kisebb recesszióra van esély, ami viszont nem fogja visszavinni az árakat a pandémia előtti szinte.

- Populista népszerűséghajhászási politikai verseny áldozata a magyar gazdaságpolitika?

- Többé-kevésbé.

Az interjúban ezek mellett szóba került többek között az is, hogy miben ért egyet Surányi a kormánnyal, hogy mit gondol a jegybank nyereségéről, a világgazdaságban tapasztalható inflációról és a globális minimumadóról.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt