14 katona halt bele, de elkapták a világ legkeresettebb drogbáróját, akiről netflixes sorozat is készült

bűnügy
2022 július 16., 13:54
photo_camera Menekülés közben, erdős területen kapták el a hetvenéves Quinterót.

Pont olyan mozgalmasra sikerült a világ legkeresettebb - és a Netflix sikersorozata miatt egyik legismertebb - drogbárójának elfogása, amilyen a korábbi élete volt. A mexikói férfit, akinek a fejére húszmillió dolláros nyomravezetői díj volt kitűzve, ami a legmagasabb összeg volt az FBI által legjobban keresett 10 bűnöző aktuális listáján, végül két rendőrkutya segítségével kapták el Sinaloában. Abban a tartományban, ahová született és ahol a karrierje elindult. Az egykor veszélyes, kegyetlen bűnözőt komoly rendőri-katonai erők bevetésével tartóztatták le. Az akció közben - de már Quintero őrizetbe vétele után - lezuhant egy katonai helikopter. A fedélzeten utazó 15 tengerészgyalogos közül 14-en azonnal meghaltak.

Kicsi, szegény, de ambíciózus

A nyomorból a milliárdokig ívelő karrierje és brutális kegyetlensége miatt hősünk nem véletlenül lett drogmaffiafilm-főszereplő a "Narcos: Mexico"-ban.

A szegény Sinaloa tartomány egy kis településén egy 12 gyerekes család legidősebb gyerekeként 1952-ben született Rafael Caro Quintero 14 évesen lett családfenntartó anyjával együtt, amikor meghalt a mezőgazdasági munkásként dolgozó apja. A mindössze 160 centisre nőtt, aprócska kiskamasz fiú ültetvényeken dolgozott, juhászkodott és teherautót vezetett, hogy segítsen eltartani 11 testvérét.

A legális mezőgazdasági munkák mellett már 14 évesen elkezdett kicsiben marihuánát termeszteni az egyik öccse földjén. Az ötlet bejött, Quintero egymás után vásárolta fel a környékbeli birtokokat és miután termelőként jó pénzt keresett, rájött arra, hogy ha az egész kereskedelmet ő kontrollálja, sokkal jobban jár.

Előbb rövid ideig másoknak dolgozott, de a hetvenes évek elejére annyira megerősödött, hogy a "Főnökök főnökének" becézett Miguel Gallardóval együtt megalapították a Guadalajara Kartelt, a kor egyeduralkodó mexikói drogbandáját. Az országban a drogbiznisz azelőtt kisebb nagyobb marihuánatermelők elszigetelt üzleteit jelentette. Gallardo és Quintero voltak az úttörői a jól szervezett, az egész termelési-elosztási láncot kézben tartó kartelek létrehozásának Mexikóban.

Gallardo és Quintero igazi virágkora a hetvenes évektől a nyolcvanasok közepéig tartott. Ők tartotték kézben a drogtermeléséről és -kereskedelméről hírhedt Mexikó ezen sötét iparágait, amitől annyira meggazdagodtak, hogy Quintero azzal hencegett, erősen fontolgatja az akkoriban 80 milliárd dollárosra becsült mexikói államadósság kifizetését. Alkalmanként a valóságban is hajlott a jótékonykodásra: 2013-ban derült ki, hogy ő fizette ki zsebből a szülővároskáját a nagyvilággal összekötő, durván 40 kilométeres útszakaszt.

De volt is mit elfednie az ilyesmivel.

Ritka véres és kegyetlen hét volt

Csak 1985-ben négy, nagy figyelmet kapott, brutális gyilkosság elrendelésével gyanúsították. Mindezt egyetlen hét leforgása alatt abszolválta.

John Clay Walker, a nem sokkal korábban egy évre Guadalajarába költöző, 37 éves amerikai író-újságíró egy szintén amerikai barátjával együtt 1985 január 30-án besétált vacsorázni a város egyik éttermébe. Végzetes pechjükre oda, ahol Quintero, Gallardo és a kartel buliztak éppen. A drogpápák - tévesen - amerikai drogellenes ügynököknek hitték őket. A két gyanútlan amerikait elkapták és egy raktárban jégcsákánnyal megdolgozták őket. Walker a helyszínen meghalt egy koponyájára mért hatalmas ütés következtében. De lehet ennél is rosszabbul járni: társa, Albert Radelat életben maradt, ezért asztalterítőkbe tekerték, majd élve eltemették egy városszéli parkban.

Pont egy héttel később Quinteroék elraboltattak két - ezúttal valódi - amerikai drogellenes ügynököt, Enrique Camarena Salazart és a pilótáját. Stílusosan lefizetett mexikói rendőrök seg0tségével. Ez bosszú volt azért, mert a drogpápa őket gyanúsította azzal, hogy a megelőző év őszén rávezették a hatóságokat egy, a tulajdonában lévő hatalmas marihuána-ültetvényre, ahol akkori árfolyamon 160 millió dollárt érő, 10 ezer tonnányi füvet égettek el. A Bufalu nevű ültetvény lehetett az egyik legnagyobb fűtermelő egység a világon, az amerikaiak becslése szerint a csúcson évi 8 milliárd dollár értékű marihuánát termesztett itt több ezer munkás, korrupt mexikói rendőrök védelme alatt.

A két elrabolt férfit kegyetlenül megkínozták és meggyilkolták. Camarena Salazart bedrogozták amfetaminnal és serkentő drogokkal, hogy ébren bírja végig a 30 órán át tartó kínzást, aminek a végén elektromos fúróval lyukat fúrtak az agyába.

Van, aki szerint eddig tartott Quintero aktív drogbűnözői karrierje. Az emberrablás-gyilkosság kombó ugyanis nem maradt titokban, az amerikaiak minden idők legnagyobb drogügyi nyomozását indították el az ügynökük bestiális meggyilkolása miatt, ezért a férfi a nőjével és legközelebbi embereivel - egy rendőrfőnöknek kifizetett 300 ezer dolláros kenőpénz fejében - 1985 márciusában magánrepülőn Costa Ricába menekült, ahol nem egészen egy hónappal később letartóztatták és visszavitték Mexikóba.

Itt végül az akkoriban kiszabható legsúlyosabb börtönbüntetésre, 40 évre ítélték. Sorozatos fellebbezések után 28 év elteltével, 2013-ben szabadlábra helyezték, ő pedig eltűnt a hatóságok szeme elől. (Gallardo máig a börtönbüntetését tölti.) A börtönből Quintero a Guadalajara Kartel formális megszűnése ellenére egy ideig állítólag még bőszen irányította az embereit, arról viszont a szakértők véleménye is megoszlik, hogy 2013 óta csak meghúzta-e magát vagy még aktívan bűnözött.

(via abc.es)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.