Orbán Viktor még pénteken is arról beszélt a rádióban, hogy a szankciók jobban fájnak az EU-nak, mint Oroszországnak. Azonban Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont volt tudományos főmunkatársa az oldalán összeszedte azokat az adatokat, amik ennek pont az ellenkezőjét támasztják alá:

• Az Orosz Állami Statisztikai Hivatal 3,5 százalékos gazdasági gazdasági visszaesést becsült az első negyedévre,
• majd a májusi visszaesés ennél is sokkal rosszabb, 4,3 százalékos lett.
• Aztán június végén már az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 2022 egészére 7,8 százalékos GDP-csökkenéssel számolt,
• a jegybank pedig 8-10 százalékos csökkenésére számít.
• A Világbank 8,9 százalékosra becsülte a visszaesést.

Rácz András ugyanakkor elővette a kormánypárti Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozatát,

miszerint itthon 5,2, az EU átlagában pedig 2,7 százalékkal nőhet a gazdaság. „Csak én nem értek valamit...? Miből gondoljuk, hogy ezek a trendek gyökeresen megváltoznának? Másképp fogalmazva: mire alapozza bárki, hogy a szankciók az EU-nak jobban fájnának, mint az oroszoknak....? Nekem úgy tűnik, hogy az orosz gazdaság van éppen masszív recesszióban, nem pedig az EU, és nem nagyon látom, hogyan tudnának ebből kimászni. Összességében, azt hiszem, célszerű volna a szankciók hatásának megítélésekor a szubjektív percepciók mellett kicsit több teret adni az adatoknak is” - írta az Oroszország-szakértő.

A napokban a Spiegel is egy olyan uniós jelentésről számolt be, ami szerint az Oroszország elleni szankciók kezdik megmutatni a hatásukat, és idén akár 10,4 százalékos gazdasági visszaesés is előfordulhat a háborút kirobbantó országban. Ezek szerint az EU-ba irányuló orosz export több mint 73 milliárd euróval esett vissza. Valamint az elmúlt négy hónapban 13,8 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztottak be. Az EU valószínűtlennek tartja azt is, hogy a szankciós listán szereplő árukat Oroszország belföldön elő tudná állítani vagy akár Kínából be tudná szerezni.

Még komolyabb következményeket várnak az EU szakértői a szén-és olajembargótól. Az orosz szénre vonatkozó behozatali tilalom augusztus 10-től érvényes, és az orosz szénexport egynegyedét érinti, mintegy évi nyolcmilliárd euró értékben.

Az EU-ba irányuló orosz nyersolajimport értéke 2021-ben mintegy 48 milliárd euró volt, a kőolajtermékeké pedig 23 milliárd euró. Ezek 90 százaléka megszűnik, amikor december 5-től betiltják az orosz nyersolaj tengeri úton történő behozatalát, február 5-től pedig a feldolgozott orosz kőolajtermékekét.