Vasárnap nagyszámú rendőri erő vonult fel a koszovói-szerb határ koszovói oldalán, ahol szerb nemzetiségű koszovói polgárok tiltakozásként blokád alá vontak két fontos határátkelőhelyet Jarinje és Brnjak településeknél – jelentette a Reuters. A szerb oldalon pedig megjelentek a légierő harci gépei és helikopterei, Vucsics szerb elnök este „koszovói katonai akció” veszélyére figyelmeztetett.

A koszovói szerbek tiltakozó megmozdulását az váltotta ki, hogy a koszovói hatóságok megváltoztatták a beutazási szabályokat a Szerbiából érkezők részére, illetve arra köteleznék az ország északi régióiban élő szerbeket, hogy cseréljék le gépjárműveiken a rendszámokat, a legtöbben ugyanis még a szerb állam által kiadott rendszámokat használják. Gyakorlatilag ugyanebből az okból már többször volt hasonló, igen feszült, mindkét oldalon fegyveres erők felvonultatását kiváltó demonstráció az elmúlt években. (A fenti kép tavaly szeptemberben egy ugyanilyen blokád idején készült, pont ugyanott, ahol a mostani is zajlik.)

Az albán többségű Koszovó 1999-ben, véres, több ezer áldozatot követelő háború után vált ki Jugoszláviából. Ez a háború, illetve az albán civil lakosság elleni szerb atrocitások után beavatkozó NATO légicsapásai vetettek véget Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök rendszerének, és végső soron ez adta meg a végső lökést Jugoszlávia teljes felbomlásához is. Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, de státusza a mai napig rendezetlen, a világ országainak körülbelül fele ismeri el önálló államként. Az EU tagjai közül Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Románia és Ciprus sem ismerte még el.

Szerbia természetesen továbbra is részének tekinti a körülbelül tízezer négyzetkilométernyi, több mint kilencven százalékban muszlim albánok lakta területet. A közel kétmilliós Koszovóban körülbelül százezer szerb nemzetiségű lakos maradt, közülük ötvenezren az ország északi csücskében, a szerb határ melletti területeken élnek.

A befagyott konfliktus újra és újra kisebb-nagyobb határ menti demonstrációkban éled fel, vasárnap este az is növelte a feszültséget, hogy a maga a szerb elnök figyelmeztetett egy „koszovói katonai akció” veszélyére, pártjának egyik képviselője, a hangos szerb nacionalista ügyvéd, Vlagyimir Gyukanovics pedig rögtön a Balkán „nácitlanítását” helyezte kilátásba a Twitteren („Úgy tűnik, Szerbia kénytelen lesz megkezdeni a Balkán nácitlanítását. Remélem, tévedek.”), amire albán, ukrán vagy Ukrajna-barát twittelők már elég idegesen reagáltak, mivel Szerbia mégiscsak Oroszország legszorosabb európai szövetségese, és putyinista-KGB-s mozgolódást kezdtek sejteni.