• 2019 óta működik Budapesten a CoHousing Budapest egyesülete, akik a nyugaton már bevett cohousing lakhatási formát igyekeznek elterjeszteni Magyarországon.
• A cohousing nem csak arról szól, hogy emberek összeköltöznek lakásokba és nagyobb társasházakba, hanem a közösségről és megosztásról, „amit régen falun úgy hívtak: jószomszédi viszony.”
• Magyarországon sokan előítéletesek azokkal, akik közösségben szeretnének élni, mert „a saját lakás és a magántulajdon a non plus ultra”.

Szerda kora este érkezünk Sasadra a CSÍK5 elnevezésű lakásközösségbe, ahol öten laknak együtt. Nem pusztán sima társbérletről van szó, az itt élő fiatalok tudatosan választották azt az életformát, amit cohousingnak neveznek, és aminek nyugat-európai nagyvárosokban nagy divatja van.

„A cohousing azt jelenti, hogy egy csoport a maga szántából dönt úgy, hogy összeköltözik, együtt választják ki a csoporttagokat, azt, hogy milyen épületet, milyen közösségi tereket szeretnének. Együtt döntenek arról, milyen mértékben osztanak meg tereket, ők döntik el, hogy ezt hogyan használják” - segít ki a definícióval Babos Annamária, a CSÍK5 lakásközösség egyik lakója, és egyben a CoHousing Budapest egyik elnöke és alapítója.

De mit is jelent ez a gyakorlatban? A CSÍK5 négyszintes, bérelt lakásában két férfi és három nő lakik, 25 és 40 év közöttiek, akik arra vágytak, hogy legyen társaságuk, amikor a munkából hazaérkeznek, legyen kivel beszélgetni, közösen vacsorát főzni, programozni. Az elsődleges szempont itt a közösség, de anyagilag is kedvező, hogy több ember él egy házban és együtt viszik a háztartást.

Maga a társasház elég különleges elrendezésű. A domboldal miatt az építész a lakásokat felfelé építette, ezért a sorház, amiben a CSÍK5 is elhelyezkedik, úgy néz ki, mintha gyufaskatulyákból állna, amiket egy meredek, hosszú csigalépcsővel lehet elérni. Babos Annamária, a ház egyik lakója vezet minket körbe. A ház alatt nyíló ajtó egy nagyon pici előszobába visz, ahonnan máris indul a meredek csigalépcső az első szintre, ahol egy nagy hálószoba, egy fürdő és a nappali, étkező, konyha van. Az utóbbiból nyílik kijárás a zöld kertbe, ami a lakók elmondása szerint a legnagyobb bája a háznak, és elsősorban emiatt választották ezt az albérletet. A következő emeleten kisebb lakószobák és egy fürdő van, Annamária pedig a csigalépcső legtetején lakik a mosókonyha mellett.

A lakók közül nincs mindenki otthon, Annamária szerint nyáron szinte lehetetlen összehozni, hogy mind az öten egyszerre legyenek a házban. De találkozunk Adrival, aki történészként dolgozik, a játéktervező Nándival, akit épp egy meeting közben zavartunk meg, a csapat legfiatalabb tagjával, a gazdaságinformatikus Violával, a már említett Annamáriával, aki építészmérnök. Tamás, aki ottjártunkkor házon kívül volt, szintén építészmérnök.

Egy egyetemi óráról indult

A CSÍK5-ben nem csak az ott lakók fogadnak minket, hanem a Cohousing Budapest egyesület tagjai is, akik elmondják, hogy mi a cohousing lényege, és tulajdonképpen mitől más ez, mint az, hogy néhány ember összeköltözik.