A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Nemzeti Nyomozó Iroda 2020 őszén kezdett bizonyítékokat gyűjteni a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területéről, mert a gyanú szerint ott rendszeresen követtek el állatkínzást védett ragadozómadarakkal szemben az élvefogó csapdák jogszerűtlen üzemeltetése során. Vadkamerás felvételek alapján 11 alkalommal sikerült bizonyítani, hogy védett ragadozómadarak (tíz egerészölyv és egy karvaly) kerültek a csapdákba,

amiket elengedés helyett egy előre erre a célra elkészített hurkos bottal a nyakuknál fogva rángatott ki a ketrecből.

link Forrás

Ezzel az elkövető bizonyítottan felesleges szenvedést, maradandó sérüléseket vagy akár pusztulást is okozhatott a madaraknak. A gyanúsított elsősorban a vadászható ragadozó emlősök (róka, borz, nyest, házi görény) gyérítésére széles körben használt és engedélyezett élvefogó csapdákat üzemeltetett nagy számban vadgazdálkodási tevékenység keretében.

A csapdából kirángatott madarakat az elengedés helyett minden rögzített esetben magával vitte, ami egyrészt hatósági engedélyköteles tevékenység, másrészt így az sem zárható ki, hogy a madarak elpusztultak vagy velük szemben további jogsértő tevékenység zajlott.

A kihelyezett vadkamerák egy részét ismeretlen tettesek ugyan ellopták, de addigra elég bizonyíték gyűlt össze a rendőrségi nyomozás elindításához. Az illegális begyűjtés nagy valószínűséggel már hosszú ideje és több csapdával zajlott a területen,

így az elmúlt néhány évben akár százas nagyságrendben is érinthetett védett ragadozómadarakat.Ráadásul a békés megyei területen korábban több, ismeretlen okból elpusztult ragadozómadár teteme került elő. Az MME bízik benne, hogy amennyiben a sikeres nyomozás és ügyészségi eljárás során bebizonyosodik az állatkínzás, a természetkárosítás és/vagy az orvvadászat bűnügyi tényállása, akkor a bíróság az ügy súlyának megfelelő ítéletet fog hozni.

Amellett, hogy az MME támogatja a ragadozómadár-barát vadgazdálkodási gyakorlatokat, a szervezet szerint a közeljövőben sort kell keríteni a csapdahasználat jogi és gyakorlati szabályozásának áttekintésére. Az elmúlt években ugyanis számos olyan eset jutott tudomásukra, amikor nem szándékosan történt állatkínzás vagy természetkárosítás, viszont a csapda nem megfelelő működtetése mégis védett állatok pusztulását vagy sérülését okozta.

Ilyen történt például 2020 decemberében a hódmezővásárhelyi Róna Vadásztársaság működési területén, ahol egy nem megfelelően hatástalanított varjúcsapdában öt gyöngybagoly esett fogságba, amik közül négy éhen vagy szomjan pusztult, és az ötödik példány is csak az MME közbenjárására élhette túl az esetet. (Parlagisas.hu)