A közel-keleti és ázsiai felhasználók nézeteit Nyugat-barát nézőpontok terjesztésével titokban befolyásolni próbáló kamu felhasználói fiókok hálózatát számolta fel a Facebook és a Twitter, jelentette a Washington Post. A Graphika médiaelemző cég és a Stanford Egyetem kutatóinak jelentése szerint az amerikai kormányzathoz köthető befolyásolási kísérlet célja a nemzetközi kérdésekben, így Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban az amerikai érdekeket szolgáló narratívák terjesztése volt.

Vagyis az Egyesült Államok olyasmivel próbálkozott, amivel Oroszország, Kína és Irán rendszeresen él: kamu felhasználói fiókokat használva próbálta terjeszteni az érdekeit szolgáló nézőpontokat a felhasználóknak, azt a látszatot keltve, hogy az információk mögött hús-vér emberek vannak. A Post cikke szerint ritka, hogy a közösségimédia-cégek ilyen külföldi közönséget célzó, amerikai szponzorálású befolyásolási kísérletre bukkannak.

A Facebook és a Twitter ez esetben is úgy járt el, mint a diktatúrák hasonló kampányainál szokott: elkezdték törölni a kamuprofilokat, megzavarva a hálózat működését. A Facebook egyik szóvivője, Margarita Franklin a Post megkeresésére közleményében elismerte, hogy cégük a minap eltávolított egy USA-ban gyökerező hálózatot a platform „koordinált, nem autentikus viselkedést” tiltó szabályainak megsértése miatt. Azt írta, ez az első alkalom, amikor egy külföldi közönséget célzó, amerikai álláspontot hirdető hálózatot számoltak fel. A Twitter nem reagált a lap megkeresésére.

Az amerikai kormány részéről Patrick S. Ryder dandártábornok, a Pentagon sajtótitkára annyit közölt, hogy a minisztériuma „áttekinti és felméri mindazt az információt, amit a Facebook átad” az ügyről.

A diktatúrák hasonló akcióiból ismert módszerekkel létrehozott, számítógép generálta fotókkal illusztrált kamuprofilok az amerikai kormány finanszírozásával működő hírszájtok – mint az Amerika Hangja és a Szabad Európa –, valamint az amerikai hadsereg által szponzorált sajtótermékek az orosz invázióval szemben kritikus cikkeit terjesztették, és hashtagkampányok beindításával is próbálkoztak.

A kampány a Graphika és a Stanford Egyetem elemzése szerint az orosz, kínai és iráni próbálkozásokhoz hasonlóan elenyészően volt sikeres, a hálózaton terjesztett anyagok nem keltettek nagy figyelmet, nem kezdtek terjedni. „Az adatok megmutatták az ilyen taktikák korlátait a befolyásszerzésre. A posztok és tweetek javát csak maroknyian lájkolták vagy osztották tovább” – áll a kutatók jelentésében.

A Post cikke szerint az ukrajnai háború kezdetén a Facebook, az Instagram és a Youtube letiltotta vagy korlátozta az orosz állami propaganda fiókjait, és megerősítette factcheckingjét. Az azóta eltelt időben azonban a Reset európai nonprofit jelentése szerint az ukrán tisztviselők hiába jelentik ezrével az orosz propagandát terjesztő posztokat, a nagy közösségimédia-cégek ezek elenyésző részét távolítják csak el.