Ilyen nehéz helyzetben még nem nyitott parlamenti ülésszakot Orbán

Kedves olvasók, a napirend előtti vita zárultával mi is búcsúzunk. A napirend szerint most határozathozatalok következnek, mentelmi ügyekben döntenek a képviselők. Ezt követhetik az interpellációk, majd - a napirend előtti vita elnyúlása miatt valószínűleg leghamarabb fél hatkor, de talán még annál is később, az azonnali kérdések. Amennyiben ezekre a kérdésekre Orbán Viktor személyesen válaszolna, arról külön cikkben fogunk beszámolni. Magam és Rényi Pál Dániel nevében is búcsúzom.

A baloldal a háború oldalán áll - szűrte le Orbán az ellenzéki felszólalásokból; ezzel kezdte legalábbis viszonválaszát, miután végighallgatta a frakcióvezetők felszólalásait napirend előtti beszéde után.

A Mi Hazánk frakcióvezetőjére, Toroczkai Lászlóra Orbán úgy reagált, hogy a szankciókat hathavonta szavazzák meg: a nemzeti konzultáció épp ezért időszerű, mert újabb és újabb meghosszabbítások előtt állunk.

Hozzátette, hogy Magyarország az olajszankciókat nem szavazta meg - Magyarországra, Szlovákiára és Csehországra vonatkozik a kivétel, mert ide olaj csak vezetékeken keresztül érkezik. Azt is leszögezte, hogy a nukleáris energiát érintő szankciók magyar kezdeményezésre nem kerültek napirendre. A többi szankciót megszavaztuk, folytatta Orbán, mert nem érintik olyan súlyosan a magyar gazdaságot, és az uniós egység is fontos.

Elmondta, hogy a rendszerhasználati díjak azért léteznek, mert a megújuló energiaforrásokat rá kell vezetni a rendszerre - így támogatjuk a zöldenergiát, napenergiát. Az ÁFA-csökkentés sem észszerű javaslat szerinte: az így befolyó pénzeket a rezsicsökkentési alapba csatornázzuk, enélkül nem tudnánk fizetni a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig sem. A vagyonadót nem támogatják.

Kifejtette, hogy a távközlési cégek és bankok, kereskedelmi hálózatok fizetik az extraprofit-adót, és ezekben a szektorokban még mindig meghatározó a külföldi tulajdon.

Erős mondat volt, amikor arról beszélt, hogy a roma-felzárkóztatási programra szükség van, folytatni fogják, mert „folytatni kell a magyar cigányság felzárkóztatását a középosztály útján”.

Ungár Péternek válaszul azt üzente, hogy sokat tettek az orosz energiafüggőség felszámolásáért. A Gyurcsány kormány által eladott 25 százaléknyi MOL-részvényt nem voltunk hajlandóak eladni, hanem visszavettük; 2010-ben két gáz-interkonnektor működött, ma hat, és a stratégiai jelentőségű gáztározókat is visszavásároltuk. A szélenergiáról vita van a kormányon belül, mondta Orbán, de ez még nem dőlt el.

Szerinte azonnali tárgyalásra van szükség az USA és Oroszország között a békéről. Nem ismerik a nemzetközi politikai realitását azok, tette hozzá, akik azt hiszik, hogy Ukrajna és Oroszország fog tudni megállapodni a békéről.

Gurmai Zita széteső társadalomra való utalására azt reagálta, hogy szerinte politikustársa összekeveri az országot a Magyar Szocialista Párttal.

Szabó Tímeának címezve kijelentette, hogy a kata-döntéssel nem emelték az adót, hanem épp ellenkezőleg, csökkentették.

Gelencsér Ferencnek azt mondta, hogy ők nem elosztogatták a pénzt, hanem visszaadták a nyugdíjasoknak az elvett 13. havi nyugdíjat - támogatták a 25 év alattiakat az adókedvezménnyel, akiket állítólag a momentumosok is támogatnak, és megemelték a minimálbért.

Arra a felvetésre, hogy nem szabad tárgyalni az oroszokkal, Gelencsérnek azt üzente: „Át fogom adni az üzenetét Macron elnöknek és Scholz kancellárnak, akik rendszeresen tárgyalnak az oroszokkal.”

Végezetül Orbán utalást tett arra, hogy azért támogatja a háborút a baloldal, mert törvénytelen támogást fogadtott el külföldről az ellenzék a választási kampányban: „Aki fizeti a számlát, az kéri a nótát.”

"Megkínzott, majd megölt gyermekek, családapák és családanyák sírja fölött azt mondja a magyar kormányfő, hogy az életben maradottak nyújtsanak békejobbot. Azt mondja, hogy ne büntessük a gyilkost" - kezdte felszólalását a DK vezérszónoka, Gyurcsány Ferenc, aki "undorítónak" nevezte, hogy a magyar kormány tagjai hivatalosan találkoznak az orosz vezetőkkel. "Magyarország nem becstelen, mai vezetőik azok" - mondta, és arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány tagjait a háború után a rongyemberek között fogják végigtartani. A történelemkönyvekben lesz egy fejezet, mondta. "Rongyemberek, kettőspont. Az önök neve pedig ott lesz felsorolva a kettőspont után" - mondta.

"Miután Putyinnak szalutál, letérdel Brüsszel előtt" - mondta Orbánról, utalva az EU-val most kötendő alkura, aminek a tétje 7,5 milliárd euró támogatás. Mondjuk azt is mondta, hogy enélkül a pénz nélkül technikai államcsőd fenyegetne, mert leapadt a valutatartalék.

"Szánalmas kormányunk és kormányfőnk van. Nagy száj, kis [rendkívül hosszú hatásszünet] tehetség" - zárta felszólalását.

A kormánypárt képviseletében Kocsis Máté frakcióvezető értékelte kellő szigorral a miniszterelnök beszédét. Kocsis barkochbába kezdett, képviselőtársai pedig vad bólogatással értékelték az interaktív játékot.

• Igaz-e, hogy a háború kitörésekor nem voltak olyan magasak az árak mint most?
• Igaz-e, hogy a szankciók nyomán két-háromszorosára nőttek az energiaárak? Igaz.
• Igaz-e, hogy a szankciók óta 158 milliárd eurós bevételhez jutottak az oroszok az energiapiacról, nagyrészt az uniónak köszönhetően? Igaz.
• Igaz-e, hogy az önök miniszterelnök-jelöltje és főpolgármestere méltatta a szankciókat? Igaz.
• Igaz-e az, hogy a kormány 180 ezer forintot ad a családoknak havonta energiatámogatásként? Igaz.
• Igaz-e az, hogy önök hülyeségnek nevezték a rezsicsökkentést? Igaz.
• Igaz-e az, hogy azért tartható a benzinár-stop, mert a kormány kiharcolta, hogy ne vonatkozzanak ránk a kőolajat érintő szankciók? Igaz.

Kocsis szerint ugyanazt a gonosz kampányt folytatja az ellenzék, mint a koronavírus idején, és egy kérdés maradt csupán, hogy miért nem hagynak fel végre az „országellenes” politikával. Legalább az uniós megállapodás idején tegyék meg azt a gesztust, tette hozzá a frakcióvezető, hogy hallgatásukkal segítenek, és így az egészségügyi dolgozók és pedagógusok is megkaphassák a nekik járó támogatásokat.

Kocsis felrótta Szabó Tímeának, hogy nem mond igazat, mert összemos dolgokat. Hiszen 11 ezer különböző szankció van életben, de a Fidesz nem szavazta meg az energiaszankciókat, „csak a határozatot, ami utalt rá”, és nekik azt ígérték Brüsszelben, hogy azok működni fognak.

A frakcióvezető a felszólalása utolsó blokkjában kijelentette továbbá, hogy Gyurcsány.

Már majdnem elfelejtettük, de a miniszterelnök felszólalására minden párt frakciója reagálhat, így Simicskó István is megkapta a szót, hogy a KDNP nevében reagáljon. Kissingert és Hérodotoszt idéző történelmi bevezetőjében "testvérháborúnak" minősítette az orosz-ukrán háborút, egyben testvérháborúnak minősítve a népirtásoktól terhes délszláv háborúkat is, amit valamiért hasonlatként használt. Történelmi fejtegetése második felében Hitlerrel és a második világháborúval példálózott, hogy azt se az nyerte, aki elindította. Az ukrán háborút pedig abból vezette le, hogy Oroszországot provokálták.

"Brüsszel felelős a jelenlegi helyzetért, igen, ezt írtam fel még magamnak" - olvasta fel jegyzeteit, majd arról kezdett beszélni, hogy Oroszország 17 millió négyzetkilométer, "az egyik legnagyobb hadsereggel rendelkezik", miközben az EU 2,4 millió négyzetkilométer. "És mi fogalmazunk meg szankciókat" - értetlenkedett a saját maga által vélt összefüggés láttán.

A nemzeti konzultációt külön is üdvözölte, és sok sikert kívánt Orbán Viktornak.

A Momentum elnök-frakcióvezetője, Gelencsér Ferenc is azzal kezdte, amiről Szabó beszélt, hogy megszavazta a Fidesz is a szankciókat, az Európai Parlamentben és a Tanácsban is.

"Most akkor a saját döntéseik ellen tiltakoznak?" - kérdezte a frakcióvezető, aki szerint a szankciók igenis működnek, ezt mutatja a háború alakulása is, de béke csak akkor lesz, ha Ukrajna megvédi honvédő háborúját a háborús bűnösök ellen.

Gelencsér többször elismételte, hogy nem lehet a végtelenségig hajlítani a valóságot. Hiába uralta le a nyilvánosságot a Fidesz, hiába tökéletesítik a propagandát, a valóság hamarosan bekopogtat minden háztartásba, sokszorosára emelkedett energiaszámlák formájában. Szerinte családok tízezrei nem fogják tudni kifizetni a számlákat, a kormány elhibázott intézkedései pedig azt eredményezik, hogy voltaképp bedöntik a középosztályt.

Szerinte a kifogások ideje lejárt:

"Tizenkét éve kétharmaddal kormányoznak, sőt uralkodnak. Ne nézze le a magyar embereket, és ne állítson valótlant. A rossz gazdasági mutatókért csak Önt és kormányát terheli a felelősség. Az infláció már jóval a háború előtt fellendült Magyarországon. Önök mégis elosztogatták a fél államkasszát, mert fontosabb volt a választási győzelem, mint az ország stabilitása."

Gelencsér végül azt is felrótta a kormánynak, hogy álszent módon kampányol a béke mellett: "Ha 1956-ban élt volna, Miniszterelnök úr, gondolom a magyarországi szabadságharcosoknak is azt javasolta volna, hogy tárgyaljanak az oroszokkal a békéről."

"Érdeklődve hallgattam a helyzetértékelését, bár a beszédében a valódi helyzet és az értékelés kevéssé találkozott" - kezdte felszólalását Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka, majd a megélhetési válságra terelte a szót, amit az élelmiszerárak elszabadulásával szemléltetett. "Tudom, tudom, háború van" - mondta, majd ő is arról beszélt, hogy a drágulás még a háború előtt kezdődött. "A mostani brutális drágulásokért a Fidesz-kormány a felelős" - mondta. "A Fidesz-kormány gyengítette 12 éven át a forintot, mégpedig tudatosan. Önök nagyon jól kerestek ezen, például a Nemzeti Bankban" - mondta.

A kormány az energiahatékonyság problémáját is elhanyagolta, vetette Orbán szemére. Bírálta az energiaáremelést is, mondván a kormány által meghatározott átlagfogyasztást kétmillió háztartás haladja meg. Azt se érti, hogy miért emelték 70 forintra az átlagfogyasztás felett az áram árát, ha azt Paks 12 forintért termeli, és az erőmű kapacitása bőven fedezi a lakossági fogyasztást. "Miért nyerészkednek a paksi árammal" - kérdezte. Emellett ő is követelte az energiaárakat sújtó áfa csökkentését. Emlékeztetett rá, hogy az MSZP kormányzása idején 5 százalékra csökkentette a távhő áfáját. "Ha az MSZP képes volt rá, talán önök is azok lehetnek" - mondta.

A Párbeszéd frakcióvezetője a tőle ismert vehemenciával válaszolt Orbán felszólalására: Szabó Tímea arról beszélt, hogy megszokta már azt, hogy az esetek többségében a miniszterelnök nem mond igazat, és most is ez volt a helyzet.

Szabó arról beszélt, hogy Románia, Szlovákia és Lengyelország is határos Ukrajnával, de az elhangzottakkal szemben ott nincs akkora infláció, mint a szintén Ukrajnával határos Magyarországon. Csak a balti államokban magasabb az infláció, mint nálunk, mondta a politikus, aki szerint Orbán a szankciók ügyében sem mondott igazat.

„Április 7-én a Fidesz is megszavazta a szankciókat az Európai Parlamentben. A Tanácsban sem vétóztak” - emlékeztetett Szabó, hozzátéve, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb válsága áll előttünk, mégsem hajlandó ezért felelősséget vállalni a kormány.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az infláció jóval a háború előtt szaladt meg, és hogy a kormány ugyan tudta, hogy válság közeleg, mégis ezekkel a hazugságokkal kampányolt.

„Nem lesz adóemelés, sem megszorítások, és a rezsicsökkentés marad. Mindháromról kiderült, hogy hazugság volt” - mondta.

Példaként felhozta, hogy 450 ezer katás adózónak emelte meg a kormány az adóterheit - fél nap alatt. Volt akinek 20-ról 38 százalékra növekedett az adóterhe, miközben az extraprofitra kivetett adókat az érintettek lakosságra áthárították.

„Június 13-án Varga Judit elismerte, hogy megszorítások vannak a költségvetésben. Az ön minisztere” - szembesítette a frakcióvezető a miniszterelnököt.

Szabó elsorolta, hogy a kenyér, a burgonya és a vaj ára is 100 százalékkal nőtt, kétszeresére nőtt a villanyár, hétszeres a gázár, és közben a nyugdíjak csak 9 százalékkal növekedtek. Eközben 164 ezer forint az átlagnyugdíj, egy pedagógus húsz év munkaviszony után 230 ezer forintot visz haza, miközben a miniszterelnök 3 milliós fizetését meg lehetett emelni, Varga Judit pedig összesen 4 millió forintot vihet haza.

Szabó beszélt arról is, hogy eközben a rendszerhasználati díjakon is nyerészkednek a cégek, ami ötszörös a korábbiakhoz képest. Eközben Szlovéniában szolidaritási bónuszt oszt a kormány, Ausztriában és Hollandiában rezsitámogatás van, máshol ÁFA-elengedés, ezzel szemben mi többszörös áron vesszük a gázt az oroszoktól. Szabó azt kérte a kormánytól, hogy osszon rezsiutalványokat a rászorulóknak, és támogassa a lakóházak energiahatékony felújítását.

Majd fejére olvasta a jóslatait, a februárit, amiben azt mondta, hogy nem lesz háború, vagy amit a pápánál tett látogatásakor mondott, hogy májusra véget is ér. Óvatosabban jósoljon, intette a miniszterelnököt. Pár adatattal azt is bemutatta, hogy a szankciók Orbán állításával szemben nagyon is keményen sújtják Oroszországot, ahol visszaesett az export, az import, elszabadult az infláció - és, tegyük hozzá, elpárologni látszik a hatalmas költségvetési többlet is.

A gazdasági nehézségeket a Jobbik is áfacsökkentéssel enyhítené, de ők a Mi Hazánkkal szemben nemcsak az energiaárakat sújtó áfát, hanem az élelmiszerek áfáját is csökkentenék.

Zárásként pedig azzal szembesítette Orbánt, hogy a hatósági árazást már a háború előtt bevezették, vagyis nem foghat minden gazdasági nehézséget a háborúra.

"Magyarország biztonsága mindannyiunk számára a legfontosabb" - kezdte felszólalását Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetőhelyettese, hogy valami olyannal kezdjen, amiben egyetért Orbán Viktorral. Amiben nem ért vele egyet, az az, hogy nem a Nyugat áll háborúban, hanem Oroszország, vagyis Oroszországot kéne meggyőzni a békekötésről.

"Nehéz azt elhinni, hogy önt átverték" - közölte ezután arra reagálva, hogy bár Orbán most bírálja a szankciókat, de mindet megszavazta az EU-ban. Azt pedig nem hihette, és biztos nem mondták neki, hogy a szankciók ripsz-ropsz véget vetnek a háborúnak. Ezután az előtte szóló Ungár Péterhez hasonlóan az alternatívákat kérte számon Orbánon, hogy ha nem szankciókkal, akkor hogyan lehetne a háború feladására bírni Oroszországot. Majd azt fejtegette, hogy a háborúval új nemzet születik Ukrajnában, ahol nagyon is meghatározhatja a magyar kisebbség helyzetét az, hogy Magyarország hogyan viszonyul a helyzethez.

Az LMP frakcióvezetője élesen kritizálta Orbánt, és a fideszesek többször bekiabálásokkal szakították félbe.

Ungár azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy ha ennyire kiszolgáltatottak vagyunk Oroszországnak az energia miatt, mint ahogy mondta, akkor mégis mit tettek ez ellen a háború előtti tíz évben? Felrótta neki, hogy a merkeli politika nagy támogatója volt, amely szintén ennek a függőségi viszonynak a fennmaradásáért dolgozott.

Rákérdezett, hogy miért akadályozza a magyar kormány a megújuló energiaforrások felhasználását. Nem lehet szélerőművet létesíteni Magyarországon, pedig az akár 20 százalékát is kitehetné az országos energiamixnek, mondta Ungár, és ráadásul adóztatják a napelemeket, megnehezítik a lakossági felhasználást.

Az elektronikai hálózatkorszerűsítésről Orbán hét éve beszélt utoljára Ungár szerint, érdemi pénzt nem költöttek rá, és nagyon fájó, hogy a lakossági szigetelési programról ezúttal sem beszélt.

„Azt legalább egymás között mondjuk ki, hogy önök hahotáztak még egy nappal is a háború előtt, és lengyelek és amerikaiak beszéltek csak róla. Aztán villámháborúról beszéltek. Abban is tévedtek” - sorolta a kormány tévedéseit a frakcióvezető.

Kövér László ezután rendre utasította a fideszeseket, akik végig kiabáltak a beszéd közben, különösen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

Ungár ezután azt kérdezte, hogy mi az alternatíva: „Mit tenne a Fidesz annak érdekében, hogy vége legyen a háború? Mit lehet tenni akkor azért, hogy ne az orosz birodalom legyen a szomszédunk?”

Azt is felrótta Orbánnak, hogy úgy tesz, mintha ugyanaz a felelősség terhelné a békéért a megtámadót és a megtámadottat, pedig tűzszünetet csak azt tud kötni, vagy felajánlani, aki támad és háborút folytat.

Végül arról érdeklődött, vajon mit fog tenni Magyarország, ha teljesen egyedül marad az orosz kérdésben? Mert most épp úgy tűnik, mintha a magyar kormány szerint mindenki hülye lenne, csak ő maga nem. Megoldást viszont nem kínál.

„Lehet szidni a Nyugatot, én az iraki háború idején nőttem fel, amit végighazudott a Nyugat, de nagy különbség, hogy itt lehet erről vitakozni, a Dumában nem lehetne.”

Az energiaárak problémáját Toroczkai a rendszerhasználati díjak elengedésével orvosolná, mivel az globálisan is kiugróan magas. Ehhez képest az áramátviteli díj azóta 3,5-szeresére emelkedett, és a gáz rendszerhasználati díja is emelkedni fog. Emelett az energiaárak áfájának csökkentését is követelte. Javasolta továbbá a digitális multik, a Facebook, a Google, stb. megadóztatását és a vagyonadó bevezetését, mert "ilyen katasztrofális válságos helyzetben arányos közteherviselésre volna szükség. Emellett a multik támogatásának megvonását, sőt, különadók bevezetését javasolta. Aggodalmát fejezte ki Orbán mondata miatt, hogy a munkahelyteremtő magánberuházásokat támogatná a kormány. "Reméljük ez nem az Audi beruházásait jelenti" - mondta. A roma támogatási programok leállítását is javasolta, mert azoknak amúgy sincs semmi értelmük.

Orbán felszólalására elsőként Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője reagálhatott - Orbán beszédének hosszára tekintettel nyolc percben. "Nem hallottunk semmi újat miniszterelnök úr részéről, ezeket a mondatokat már hallottuk az elmúlt hónapokban" - vetette egyből Orbán szemére, majd felvetette, hogy lenne szükség nemzeti konzultációra, de még azelőtt, hogy a kormány meghozná a döntéseket. "A közvélemény hála istennek azonosan gondolkodik, mint a Fidesz, vagy a Mi Hazánk, és elutasítja a szankciókat" - mondta, majd Orbán szemére vetette, hogy ehhez képest Orbán megszavazta a szankciókat. Mi az oka a kettős beszédnek, kérdezte Orbántól.

"Miért tűnik úgy, hogy kint bizonyos kérdésekben mégis együttműködik" Brüsszellel, kérdezte Toroczkai, majd azt követelte, hogy Magyarország ne csak fegyvereket ne szállítson Ukrajnának, de még a szövetséges haderőt se engedje be Magyarország területére "egy ilyen puskaporos helyzetben".

Felszólalása utolsó blokkjában a miniszterelnök arról beszélt, hogy a munkaalapú gazdaság bázisára fel kell építeni a kutatási és fejlesztési alapú gazdaságfejlesztési programot. Ennek része kell legyen az egyetemek és hadsereg fejlesztési programja is.

„Megerősítem, hogy a Brüsszellel fennálló vitáink ellenére az unió tagjaként képzeljük el a jövőnket” - mondta, aláhúzva, hogy ugyanolyan értékű tagjai vagyunk a közösségnek, mint bármely más tagállam, csak mi nem egy egyszínű, falanszter Európában szeretnénk élni.

„Ragaszkodunk a hagyományainkhoz, észjárásunkhoz, büszke nemzet vagyunk, mert mindig többet adtunk a világnak, mint amennyit kaptunk tőle” - érvelt a kormányfő

Orbán szerint a szankciók okozta válságra jobb állapotban fordulunk rá, mint 2008-ban a pénzügyi válság idején, mert van 1 millió új munkahely, az export értéke 50 százalékkal magasabb, mint akkor volt, gyorsabban növekszünk, mint az európai gazdaság, úgy, hogy az adók közben csökkennek. „Erősebbek vagyunk mint a kommunizmus bukása óta bármikor” - jelentette ki a beszéd végén, amit azzal zárt, hogy a szankciók fájnak nekünk, de meg fogunk birkózni a válsággal. „Kemény tempót diktál majd a törvényhozás a következő hónapokban.”

"Kedvezményes tüzifa- és barnaszénprogram. rezsicsökkentett ár, benzinárstobb, élemiszerárstop, kamatstop" - sorolta Orbán, hogy mi mindennel segítették a magyar családokat. De segítséget ígérnek a vállalkozásoknak is - kétszáz milliárd forintot, a Vodeafone-ra tett ajánlat kevesebb mint harmadát -, lesz gyármentő program, és ha kell, új munkahelyvédelmi akcióterv is, közölte Orbán. Újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítunk, közölte Orbán. Forrást csak a munkahelyteremtő magánberuházások támogatására tudnak adni, mondta.

Ezután rátért a magyar energiastratégia átalakítására, amit szerinte ugyan a szankciókkal indokolt, de egyből azzal nyitott, hogy Magyarország az adottságai miatt olajból a jövőben is behozatalra szorul majd. A magyar energiarendszert 32 nagyberuházással igyekeznek megújítani, ennek része a paksi erőmű bővítése is. Erre elvben az unió ad pénzt, de ha nem adna, akkor Orbán majd mástól kér.

A magyar energiarendszer teljes megújításának programját még a jelen gazdasági válság miatt sem adják fel, ahogy a közlekedési hálózat fejlesztését és a családtámogatási programot sem. Sőt, az utóbbit még szélesíteni is fogják, mert az eddigi családtámogatási intézkedések nem hoztak demográfiai áttörést.