• Navracsics Tibor október végén bejelentette, hogy november 19-én (szombaton) megkezdi működését az Integritás Hatóság.
• A rendszerszintű korrupció létezését tagadó kormánytöbbség az EU-nak engedve más intézkedések mellett azért hozta létre az új szervet, hogy Brüsszel ne vonja el a Magyarországnak járó kohéziós pénzek harmadát, 3000 milliárd forintot.
• Az új hatóságról és a korrupcióellenes intézkedéscsomagról Tóth István János közgazdásszal, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) vezetőjével beszélgettünk.

Kinevezték az Integritás Hatóság vezetőit. Mit szól a nevekhez?

Először kicsit a hatóság nevéről beszélnék.

Ennyit számít a neve?

Szerintem tudatos, hogy nem Antikorrupciós Hatóságnak nevezték el, nehogy véletlenül a korrupció és a NER fogalma összekapcsolódjon. A korrupció egy kerülendő szó. 2010 után Magyarországon megszűnt a korrupció, hála a NER-nek, ezért elég furcsa lenne, ha a NER-ben egy hatóságot antikorrupciós hatóságnak hívnának. Ezért hívják Integritás Hatóságnak.

Amikor megbeszéltük az interjút, a telefonban említette, hogy rémlik, és ezért meg kéne nézni, hogy szerepel-e a hatóság teljes nevében a "belső ellenőrzés". Nem szerepel, a Miniszterelnökségen hoztak létre a mostani csomag részeként egy Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot. Miért fontos ez?

Mert a belső ellenőrzésről mindig a KNEB, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jut az eszembe (a KNEB a kommunista pártállam legfelsőbb ellenőrzési szerve volt, feladata a népi vagyon védelme, a visszaélések leleplezése, a hibák megszüntetése volt - M.G.). Hogy "vannak problémák, de fellépünk ellenük". A szocialista belső ellenőrzés alapvetően arra irányult, hogy a munkások és a dolgozók ne lopjanak a gyárakból, de persze az üzemi középvezetők visszaéléseinek szintje fölé sose mentek.

Az integritás szó használata ellen is van kifogása?

Az integritás belső tulajdonság: vagy van, vagy nincs. Az integritást, a feddhetetlenséget csak maga az intézmény belső szervezete tudja megteremteni, kívülről nem megy. Az uniós közpénzt elköltő szervezetrendszer integritását egy külső hatóság nem tudja kikényszeríteni, akárhogy is nevezik el.

De ez csak azt tükrözi, amire a törvény bevezetőjében eleve utal a kormánytöbbség, hogy ők itt az Európai Parlament és Tanács elvárásainak akarnak megfelelni, nem?

Ez beleillik abba, ami erről mindig az eszembe jut: hogy a magyar nyelv hazug használatáról van szó, Magyarország pedig ennek a hazug nyelvhasználatnak az országa.

Ezt hogy érti?

Amikor az előbb azt mondtam, hogy a NER-ben nincs korrupció, az természetesen egy szarkasztikus megjegyzés volt. De mondok egy példát. Az ÁSZ-nak van egy jelentése, aminek az a címe, hogy Integritás kockázatok és kontrollok újragondolása világjárvány idején. Csak hát annak semmi értelme, hogy “integritás kockázat”. A kockázat valami nem kívánt esemény bekövetkezésével kapcsolatos, olyannal, amit el akarunk kerülni. A betegségnek, a vereségnek, a hatalom elvesztésének, a lebukásnak, a gazdasági visszaesésnek van kockázata. Esetleg a befektetéseknek, ami ebben az esetben azt jelzi, hogy el is veszíthetem a befektetéseimet. Azt nem mondjuk, hogy “nagy a gazdasági növekedés kockázata”, vagy “megnőtt a boldogság kockázata”. Amikor az ÁSZ az integritás kockázatáról ír, ugyanúgy megkerüli, ahogy az új hatóság nevében a kormánytöbbség is, hogy kimondja: itt korrupciós kockázatról van szó. Az integritásnak nincsenek kockázatai. Félrevezető fogalmakat használnak.

Beszéljünk a hatóságról és a most kinevezett vezetőiről. Lát rá esélyt, hogy ott érdemi korrupcióellenes munka folyjon?