Magyarország megígérte, hogy 2023 februárjának elején ratifikálja Finnország és Svédország NATO-belépését – közölte a finn külügyminiszter. „Ez pozitív üzenet volt […], amelyben hangsúlyosan szerepelt, hogy Finnország és Svédország összetartozik, valamint hogy Magyarországnak nincsenek előfeltételelei” – mondta Pekka Haavisto újságíróknak Bukarestben, ahol a NATO-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására ment. Törökország, a másik NATO-tagállam, ami még nem ratifikálta a két ország csatlakozását, még nem tűzött ki erre időpontot – mondta.

Szijjártó Péter: Akkor csatlakozhat egy ország a NATO-hoz, ha az nem veszélyezteti a szövetség biztonságát

A külgazdasági és külügyminiszter a NATO külügyminiszteri ülésének szünetében tartott tájékoztatóján beszédesnek nevezte, hogy Bosznia-Hercegovinát, Georgiát és Moldovát hívták meg a találkozóra. A „nyitott kapuk” politikája érvényben van, de világos, hogy egy-egy ország csak akkor csatlakozhat, ha az nem veszélyezteti, hanem megerősíti a jelenlegi tagállamok biztonságát.

Azt mondta, egyeztetett a finn és svéd kollégájával, akiknek elmondta, hogy Magyarországon nem fog múlni az országaik belépése, hazánk miatt ez egyetlen napot sem fog csúszni. Ehhez Törökországgal kell megállapodniuk, és reméli, ez mielőbb megtörténik.

Szijjártó azt mondta, a kormány már beterjesztette az Országgyűlés elé a csatlakozási kérelmek ratifikációját, de a képviselőtestület most az Európai Bizottság által kért törvényjavaslatokkal van elfoglalva, így ezt a jövő év elején tudják majd napirendre tűzni.

„Biztosítottam kollégáimat arról, hogy úgy, ahogy ők is természetesen mindig korrektül, nem elfogultan álltak a Magyarországot érintő kérdésekhez, úgy Magyarország részéről is egy tisztességes eljárásra és megközelítésre számíthatnak” – mondta.

Magyarország semmiképp nem szeretné, ha a NATO egyfajta Kína-ellenes tömbbé válna

Szijjártó elmondta, hogy a NATO-ülésen főleg az ukrajnai háború globális hatásairól tárgyaltak, így a gazdasági recesszióról, a terrorfenyegetettség erősödéséről és az energiaellátási válságról is, amik kezelése szerinte komoly erőfeszítéseket és józanságot igényel.

Azt mondta, sokan érintették a Kínához fűződő kapcsolatokat. Magyarország semmiképp nem szeretné, ha a NATO egyfajta Kína-ellenes tömbbé válna, ahogyan nem támogatja a gazdasági együttműködés ellehetetlenítését sem – mondta. Szerinte a kínai kapcsolatokban hatalmas lehetőségei vannak a nyugati világnak, csak észszerűen kell eljárni, enélkül az európai gazdaság egyszerűen nem tud sikeres lenni, különösen most, amikor az Oroszországgal szembeni szankciók már épp elég bajt okoztak. „Magyarország erre talán a legjobb példa, hiszen Magyarországon randevút adnak egymásnak a keleti és nyugati vállalatok” – mondta.

Szijjártó ezután az afrikai és közel-keleti terrorfenyegetettség erősödéséről beszélt, arra is rámutatva, hogy a dzsihadista szervezetek kihasználják, hogy a világ figyelme jórészt Ukrajnára irányul. Azt mondta, fontos, hogy a NATO ne csak keletre, hanem délre is figyeljen, és a terrorizmussal szembeni fellépésre is kellő mértékben foglalkozzon. Végül, az energiaellátás biztonságáról azt mondta, ezt a kormány fizikai kérdésnek, egyben nemzetbiztonsági és szuverenitási ügynek is tekinti, aminek nem hajlandó „sem politikai, sem ideológiai színezetet adni”.

„Fontos, hogy a szövetségesek támogassák, és ne fenyegessék szankciós vagy más korlátozó intézkedéssel az energiaellátás biztonsága érdekében tett lépéseket, mint ahogy az a Török Áramlat vezeték építésekor sajnos megtörtént” – mondta. Szerinte ha Magyarország engedett volna a nyomásnak, akkor ma gyakorlatilag lehetetlen lenne hazánk földgázellátása. (MTI)