Az iráni állami média szombaton számolt be arról, hogy az országban megkezdték egy új atomerőmű építését. A 300 megawattos erőmű építése nyolc évet vehet majd igénybe, és kétmilliárd dollárba kerülhet az előzetes becslések szerint. Az erőmű az iraki határ közelében, az olajban gazdag délnyugati Huzisztán tartományban épül majd, írja az AP.

Az új erőmű tervét áprilisban jelentette be az ország, a szombati alapkőletételen pedig megjelent Mohammed Eslami, az iráni Atomenergia Szervezet vezetője is. Iránnak Busehr kikötővárosánál van már egy működő atomerőműve, amit 2011-ben, orosz segítséggel nyitottak meg, és emellett számos földalatti nukleáris intézményük is van.

A bejelentésre kevesebb mint két héttel azután került sor, hogy Irán közölte, megkezdték az urán 60 százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, földalatti atomlétesítményében. A helyi állami média akkor azt is közölte, hogy a lépést válasz az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének arra a követelésére, hogy Teherán tanúsítson nagyobb együttműködést. A bejelentést elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia, a három nyugait ország, melyek az Egyesült Államok távozása ellenére is kitarotttak az atomalku mellett.

Irán máshol már dúsít hatvan százalékos tisztaságú uránt, ami jóval a fegyverminőségű anyaghoz szükséges kilencven százalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a 20 százalékos tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt. Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta.

A 35 országot tömörítő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kormányzótanácsa november végén határozatot fogadott el, amelyben utasította Iránt, hogy sürgősen működjön együtt az ügynökségnek a három be nem jelentett telephelyen talált uránnyomokkal kapcsolatos vizsgálatával - közölték a zárt ajtók mögött zajló szavazáson részt vevő diplomaták.

Az iráni Shaam News Network (SNN) független hírszolgáltató hálózat úgy értesült, hogy Teherán új centrifugákat is épít a natanzi és a fordói telephelyén.

Júniusban a Reuters brit hírügynökség arról számolt be, hogy Teherán tovább fokozza urándúsítását azzal, hogy a fordói telephelyen korszerű IR-6 típusú centrifugákat készül használni, amelyek könnyen tudnak váltani a dúsítási szintek között.

A NAÜ határozata idén már a második, amely Irán ellen irányul a vizsgálat miatt, amely a 2015-ös iráni atomalku felújításáról szóló tárgyalások akadályává vált, mivel Irán követelte a vizsgálat befejezését.

Az AP cikke megjegyzi azt is, hogy párhuzamosan e fejleményekkel, Iránban szeptember óta rendszerellenes tüntetések zajlanak, melyek Mahsa Amini halála után törtek ki, és ezek az 1979 óta a legjelentősebb kihívást jelentik a rezsim számára.

Szombaton az ország nemzetbiztonsági tanácsa az állami hírügynökségben közölte, hogy mintegy 200 ember halt már meg a tüntetésekben. Ez volt az első alkalom, hogy az állami szerv hivatalos számot közölt az áldozatokról, ugyanakkor múlt héten egy tábornok 300 áldozatról beszélt. Nyugati civil szervezetek ugyanakkor több áldozatról tudnak, az amerikai székhelyű Human Rights Activists szerint legalább 469 ember halt meg azután, hogy a karhatalom erőszakkal válaszolt a tüntetésekre.

Az AP beszámolója a végén hozzáteszi, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején, egyoldalúan mondta fel az atomalkut, és újabb szankciókat vetettek ki Iránra, ezzel elérve, hogy Teherán távolodni kezdjen az alkuban vállaltaktól. Irán régóta tagadta, hogy valaha atomfegyver kifejlesztésére törekedtek volna, a rezsim elmondása szerint az atomprogramjuk békés célokra szolgál. (AP, MTI)