Az 55 éves könyv, ami dermesztően pontosan írta le azt, amiben ma élünk

Lezárt tartalom a Kör tagjainak könyv
2022 december 17., 17:30
comments 20

Idén ősszel jelent meg újra magyarul a 20. század egyik legjelentősebb társadalomkritikai szövege, A spektákulum társadalma. Guy Debord 1967-es műve nemcsak a '68-as franciaországi lázadások idején volt az egyik legtöbbet idézett könyv, de azóta is sokak számára fontos hivatkozási alap maradt a kapitalizmus aktuális folyamatainak leírásához.

A spektákulum társadalma egyszer már megjelent magyarul, még 2006-ban, de az a kiadás mára gyakorlatilag beszerezhetetlenné vált. Az újrakiadás érdekessége, hogy Erhardt Miklós képzőművész teljesen átdolgozta a saját eredeti fordítását, tulajdonképpen egy új szöveg született meg. A munka mindkét alkalommal művészeti projektként indult, és szinte a véletlenen múlt, hogy végül könyv lett belőle. Erhardt 2004-ben a Liget Galéria falaira ragasztotta ki a fordításának lapjait, majd 17 évvel később, 2021 őszén ismét a Liget Galériába tért vissza, hogy Korrektúra című kiállításán a korábbi és az új szövegváltozatokat egymás mellé helyezze.

Erhardt Miklós a létra tetején a Korrektúra kiállításon
photo_camera Erhardt Miklós a létra tetején a Korrektúra kiállításon

Az új kiadás apropóján a két fordításról, Guy Debord és a A spektákulum társadalmának jelentőségéről, és sok minden más mellett a forradalom elképzelhetőségéről kérdeztük.

Hiányérzet

A spektákulum társadalma magyar megjelenése annyiban biztos nem szokványos, hogy a fordítója mindkétszer személyes indíttatásból kezdett el dolgozni a szövegen. Első alkalommal elsősorban az jelentette a motivációt, hogy a kilencvenes évek végén, a Magyarországra berobbanó piacgazdaság okozta felfordulás közepén Erhardt Miklós úgy érezte, borzasztó nagy szükség lenne itthon a kapitalizmus kritikai olvasatára, ami többet tud nyújtani annál, mint amit 1989 előttről ismerhetett.

„A hetvenes-nyolcvanas években nőttem fel, igazából teljesen apolitikus környezetben, a tananyagok és a hivatalos közbeszéd bornírt kapitalizmus-kritikáján, ami teljesen komolyanvehetetlen volt, az iskolán kívül, a baráti társaságomban pedig mögöttesen ugyanilyen bornírt szocializmus-kritika és nyugat iránti rajongás adta az alaphangot, de valójában egyik sem játszott igazán szerepet az életünkben. Csak akkor érintett meg először igazán a politikai ideológia, amikor a kilencvenes években az egész ország a feje tetejére állt, szinte vákuumkitöltő mozgással berontott ide a spektakuláris kapitalizmus, és tulajdonképpen egy-két évbe sűrítve játszódott le az a folyamat, ami 68-hoz vezetett, hogy az emberek szembesültek vele, hogy állampolgárból vagy munkásból fogyasztóvá fokozták le vagy léptették elő őket. Az egyetem mellett tolmácsként dolgoztam mindenféle szalajtott olasz üzletember mellett, akik a privatizáció lefölözésén ügyködtek, és elég közelről nézhettem, mindez milyen lepusztulást hozott magával, elsősorban vidéken. Valószínűleg ekkor alakult ki bennem valami irtózás a kapitalizmustól. Nyilván az sem volt habostorta, ami előtte volt, de akkor még gyerek voltam, amikor pedig feleszméltem, éppen ez volt, amit láttam magam körül. Egyszerűen hiányzott, hogy valami húsba vágóan relevánsat olvassak vagy lássak” – meséli a kezdetekről.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.