Vizsgálatot rendelt el a holland király az uralkodóház gyarmatosításban betöltött szerepéről
2022 december 07., 11:30
Mark Rutte bocsánatot kért Hollandia szerepéért a rabszolga-kereskedelemben
Elnézést kért hazája nevében Mark Rutte holland miniszterelnök, mivel Hollandia a történelem során jelentős szerepet töltött be a rabszolga-kereskedelemben. A Guardian beszámolója szerint Rutte elmondta, hogy a rabszolgaságot a létező legegyértelműbb módon az emberiesség elleni bűncselekményként kell elismerni.
Rutte a hágai nemzeti levéltárban beszélt hétfőn, és itt mondta el, hogy a múltat nem lehet eltörölni, csak szembenézni lehet vele. És a holland állam évszázadokon át engedte, bátorította rabszolgatartást és profitált a fenntartásából. Mint fogalmazott, embereket áruba bocsátottak és kizsákmányoltak a holland állam nevében, és a rabszolgaság nemcsak a múltban okozott súlyos szenvedéseket, de a mai napig is befolyásolja, hogyan élnek emberek.
Nemrég vizsgálatot rendelt el a holland király az uralkodóház gyarmatosításban betöltött szerepéről, míg a holland kormány tagjai hét egykori gyarmatot kerestek fel, a Karibi-térségtől Dél-Amerikáig, hogy személyesen is elmondják ugyanezt. Hollandiában 2020-ban, az amerikai Black Lives Matter-tüntetések hatására is vált témává az ország egykori gyarmatosító múltja, és ekkor jött létre az a tanácsadó-testület, amely arra jutott, hogy a holland állam bocsánat kéréssel és anyagi jóvátétellel tartozik.
Ám mint a Guardian megjegyzi, a 2020-as törekvéseket kritikák is kísérték, mivel az érintett közösségek leszármazottai, illetve több érintett ország képviselői is úgy érezték, hogy őket egyáltalán nem vonták be ebbe a folyamatba. Felmerült az is, hogy Vilmos Sándor holland királynak kéne hivatalosan elnézést kérnie Suriname-ben jövő nyáron, mert épp akkor lesz 150 éve, hogy az egykori holland gyarmatban is felszámoltak a rabszolgaságot. Hollandia tengerentúli területein ugyanis elvileg 1863 július elsején vezették ki a rabszolgaságot, de Surinamén még 10 évük volt, hogy meg is lépjék ezt.
A Karib-tengeren lévő Sint Maarten miniszterelnöke, Silveria Jacobs is azt mondta a holland sajtónak, hogy nem fognak elfogadni semmiféle kormányzati bocsánatkérést mindaddig, amíg az ő tanácsadó-testületüket be nem vonják a tárgyalásokba.
A cikk megjegyzi azt is, hogy a holland iskolák történelemkönyveibe csak 2006-ban került be a holland állam és a rabszolgaság kapcsolata. Pedig történészek becslése szerint a 16-17. században a holland kereskedők hatszázezer afrikai embert vittek el rabszolgaként a dél-amerikai és karibi gyarmatokra. Az 1770-es években a holland GDP 10 százaléka kapcsolódhatott a rabszolga-kereskedelemhez.
2018-ban Dánia kért bocsánatot Ghánától, melyet a 17. század közepétől a 19. század közepéig kezelt gyarmatként, és idén nyáron Fülöp belga király is legmélyebb sajnálatáról beszélt a Kongóban történtek miatt. Korábban több holland város már bocsánatot kért a rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepe miatt, és a kormány is mély megbánásról beszélt, de hivatalos bocsánatkérés idáig nem történt. Rutte elmondta azt is, hogy jövő júliustól egy éven át fognak emlékezni a rabszolgaság történetére, és az ország reflektálni fog a történelem fájdalmas részére.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.