Kedd délután adott ki közleményt a Köztársasági Elnöki Hivatal arról, hogy Novák Katalin a Budaházy-ügy 17 vádlottja közül 7 embert eljárási kegyelemben részesített.
„Mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás. Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni. Alapos mérlegelést követően úgy döntöttem, hogy különválasztom azon személyek ügyét, akiket a bíróság első fokon felmentett, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg” - írta Novák Katalin.
Szerinte az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. „Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.
Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem.”
Ugyanakkor a többi vádlottnál megvárja a jogerős bírósági ítéletet, mert esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád.
Ez alapján Budaházy György nincs a kegyelmet kapók között, hiszen őt március közepén a Fővárosi Törvényszék első fokon tizenhét év fegyházra ítélte. A másod-, a harmad- és a nyolcadrendű vádlottat is tíz évnél súlyosabb szabadságvesztést kapott. A hatodrendű vádlott megúszta másfél év felfüggesztett börtönnel.
Kondor Katalin, Hegedűs Loránt sé a vádlottak családtagjai december 11-én jártak a Sándor-palotánál, hogy elvigyék a vádlottak kegyelmet kérő levelét a köztársasági elnöknek.
Novák Katalin a mostani közleményben megjegyezte, hogy a Budaházy-ügy is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.
Gaudi-Nagy Tamás, a Budaházyék felmentésért lobbizó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 444-nek azt mondta, hogy a köztársasági elnök döntése „előremutató, biztató lépés, jó előjele annak, hogy az egész ügyet kegyelmi úton meg tudja oldani a magyar állam”. Szerinte a mostani döntés előrevetíti, hogy ha másodfokonfennmarad a terrorvád, akkor ez a kegyelem ki fog terjedni a többiekre is.
A perben összesen 17 vádlott volt, Budaházy György és még 16 fő. A Fővárosi Törvényszék első alkalommal, 2016. augusztus 30-án Budaházy Györgyöt és a 16-ból 14 vádlott társát bűnösnek találta – egyéb, kisebb súlyú, járulékos bűncselekmények elbírálása mellett – a legsúlyosabb vádpontban, terrorcselekmény bűntettében. A 2016-os ítélet szerint Budaházy és egy társa indították a Hunnia Mozgalmat azért, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni feszültséget tovább szítsák. A mozgalom tagjai nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő háza, lakása ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek.
A fellebbezések nyomán 2018-ban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, mivel annak eljárásában súlyos gondok voltak (például a nyilvánosság kizárása), és új eljárásra kötelezte a törvényszéket. A tárgyalássorozat már 2018 őszén elkezdődött, de mostanra született csak ítélet. Budaházy letartóztatását a bíróság október végén megszüntette.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.