„Mindannyiunknak vannak hibái, amelyeket ki kell javítani” - mondta az ajatollah a hidzsábot helytelenül viselő nőkről

külföld
2023 január 04., 18:05
Elvárt hidzsábviselet Teheránban 2022 decemberében
photo_camera Helyes hidzsábviselet Fotó: MORTEZA NIKOUBAZL/NurPhoto via AFP

Nem szabad vallásellenességgel vagy ellenforradalmisággal megvádolni azokat a nőket, akik nem viselik a teljes fejet eltakaró kendőt, a hidzsábot - jelentette ki Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.

Azokat az iráni nőket, akik nem takarják el teljesen a hajukat hidzsábbal, ahogy azt a szigorú iszlám öltözködési előírások megkövetelik, nem szabad a vallás és az 1979-es iszlám forradalom ellenségének tekinteni - szögezte le az ajatollah iráni nők egy csoportjához beszélve. „Mindannyiunknak vannak hibái, amelyeket ki kell javítani, amennyire csak lehetséges”, de a hidzsábot helytelenül viselő nők is „a mi lányaink” - fogalmazott.

Ali Hamenei több hónapnyi iráni tüntetéssorozatot követően ütött meg békülékenyebb hangnemet. Szeptember közepén robbantak ki tüntetések a nagyvárosokban egy 22 éves iráni kurd nő, Mahsza Amini halála miatt. Amini hatósági őrizetben vesztette életét, miután az erkölcsrendészet letartóztatta arra hivatkozva, hogy megsértette a szigorú öltözködési szabályokat, és nem viselte helyesen a hidzsábot.

A tüntetések évtizedek óta a legsúlyosabb politikai válságot idézték elő az iszlám köztársaságban. Az iráni erkölcsrendészetet azóta megszüntették, de a fejkendő viselése továbbra is kötelező, azt más módszerekkel, például videókamerás megfigyeléssel, továbbra is ellenőrzik az országban.

Szabadon engedték az egyik legismertebb iráni színésznőt

photo_camera Fotó: GISOO FAGHFOORI/AFP

Az Oscar-díjas iráni film, Az ügyfél főszereplőjét három hete börtönöztek be a tüntetők melletti kiállása miatt.

Az óvadék ellenében szabadlábra helyezett Taraneh Alidúszti korábban nyíltan elítélte a kormányellenes tüntetések elleni erőszakos fellépést, és többször bírálta az ország vezetését, támogatásáról biztosította a tüntetők követeléseit.

Egy bejegyzésében szolidaritást vállalt azzal a halálra ítélt férfival, akit elsőként végeztek ki a tüntetéseken való részvétele miatt. Jogvédő csoportok szerint a biztonsági erők éles lőszert, sörétet, könnygázt és gumibotokat is használtak a tüntetések feloszlatására. „Minden olyan nemzetközi szervezet, amelyik tétlenül nézi ezt a vérontást, az emberiség szégyene” - írta a színésznő egy posztjában. Bejegyzései után nem sokkal Instagram-fiókját letiltották.

Emberi jogi aktivisták beszámolója szerint legalább egy tucat embert ítéltek halálra zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokon a tüntetésekkel kapcsolatos vádak miatt, két embert már ki is végeztek. Eddig több mint 19 ezer embert tartóztattak le, és 516-an vesztették életüket a tiltakozások során.

Karikatúrák

Macron mint az ördög: poszter 2020-as teheráni tüntetésen, amelyet azután tartottak, hogy a francia elnök védelmébe vette a Mohamed-karikatúrákat, mondván, a valláson való gúnyolódás is belefér a szólásszabadságba
photo_camera Macron mint az ördög: poszter 2020-as teheráni tüntetésen, amelyet azután tartottak, hogy a francia elnök védelmébe vette a Mohamed-karikatúrákat, mondván, a valláson való gúnyolódás is belefér a szólásszabadságba Fotó: ATTA KENARE/AFP

Sűrű nap ez, mert mindeközben Irán következményekkel fenyegetett a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilapban Ali Hamenei ajatollahról megjelent gúnyrajzok miatt.

A teheráni külügyminisztérium sértőnek és illetlennek nevezte Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének kifigurázását. A hetilapot ezért az Iszlám Köztársaságban már szankciós listára helyezték. „Nem engedjük, hogy a francia kormány túllőjön a célon” - szögezte le az iráni diplomáciai tárca. Az ügyben bekérették a teheráni francia nagykövetet.

A Charlie Hebdo szerdán több gúnyrajzot is megjelentetett a MullahsGetOut (Mollák távozzatok) karikatúraverseny résztvevőitől. „Támogatni szerettük volna az irániak harcát a szabadságukért azzal, hogy nevetségessé tesszük az özönvíz előtti vallási vezetőjüket” - olvasható a lap állásfoglalásában.

Az utóbbi időben ismét elmérgesedett a viszony a teheráni vezetés és az európai államok között az iráni karhatalom országos tüntetésekkel szembeni erőszakos fellépése miatt. Teherán álláspontja szerint a tüntetéseket Irán ellenségei szították, ideértve elsősorban az Egyesült Államokat, továbbá a nyugati országokat és Szaúd-Arábiát is. A megmozdulások elleni hatósági fellépések miatt az iráni biztonsági erők és a politikai elit több tagja is nyugati szankciós listára került. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.