Akár a magyar államot is sikeresen lehetne perelni klímaügyben

Miközben Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már lassan ezres nagyságrendben indultak klímaperek államok vagy nagykibocsátók (pl. olajvállalatok) ellen, addig Magyarországon ilyen eddig nem történt. Holott lehetőség volna rá, mivel a hazai jogszabályok sem elégségesek a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez és a jelen hibáit és a megoldás terhét leginkább a jövő generációira tolná át a gyakorlatban – írja a Másfélfok.

Azt írják, hogy bár a magyar klímatörvény is az Alkotmánybíróság előtt van, a hatalmi ágak szétválasztása miatt a testület nem tud erősebb klímatörvényt kikényszeríteni az Országgyűlésből, ugyanakkor kulcsszerepe lehet abban, hogy milyen alaphangot ütnek meg majd a klímaváltozáshoz kapcsolódó jövőbeli perek és jogszabályok.

A Másfélfok összefoglalója szerint az AB szerepe nem csak a klímatörvény miatt kiemelt. A klímaperek jelentős része emberi jogi alapon zajlik más országokban is, több fontos ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága nagykamarája előtt van. Azért is alapjogi alapon zajlanak ezek az eljárások, mert rendszerszerű klímajog jelenleg nem létezik.

Amíg azonban alapjogi szemlélettel indítunk klímapereket, azok jó eséllyel az Alkotmánybíróságon fogják elnyerni a végső ítéletet, még ha rendes bíróságon indult is az eljárás – a bíró ugyanis fordulhat az Alkotmánybírósághoz olyan helyzetben is, amikor a legtöbb állampolgár nem. A bírók felelőssége az is, hogy mennyire merik bátran és konkrétan összekötni az éghajlat-tudományi ismereteket jogi érvekkel. A magyar ítélkezési gyakorlat viszonylag konzervatív, nemcsak klíma témában, hanem általában is: inkább a törvény betűje alapján ítél.

Úgy fogalmaznak, valószínűtlen, hogy az első magyar klasszikus klímaper rögtön sikeres is lesz. Ennek ellenére meg kell tenni az első lépést, mivel egyrészt a sikeres perhez vezető út számos sikertelen peren keresztül vezet, másrészt a sikertelen pernek is lehet jelentős kommunikációs értéke, ami felhívhatja a figyelmet valamilyen súlyos társadalmi igazságtalanságra.

Egységes klímajog híján, alapjogi perek mellett elsősorban ágazati szabályok (energiahatékonysági támogatások elköltése, környezetvédelmi hatósági döntések, versenyjog, beruházásvédelem, stratégiák megvalósításának a kötelezettsége) alapján lehetne sikeresen perelni a magyar államot. Mert a kreatív és elkötelezett ügyvédeken és bátor bírókon túlmenően elsősorban minél több peres ügyre volna szükség, hogy megszülessen az első, környezet- és klímavédelmet, valamint a jövő generáció szempontjait előtérbe helyező sikeres klímaper hazánkban. Cikkük szerint a német és a magyar példa az alkotmányban előírja a generációk közötti igazságosság elvét, azaz nem háríthatjuk a jövő nemzedékekre a jelen hibáinak megoldását.