2050-re évente tízmillió ember halhat meg a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok miatt, amikkel csak akkor tudjuk hatékonyan felvenni a küzdelmet, ha csökkentjük a gyógyszeripari és mezőgazdasági tevékenységekből fakadó környezetszennyezést, írja az ENSZ friss jelentésében.

Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony antibiotikumos kezelésekkel szemben. Ez természetes jelenség, de a gyógyszerek túlzott használata jelentősen felgyorsította a folyamatot.

A becslések szerint 2019-ben 1,27 millióan haltak meg a gyógyszerrezisztens fertőzések miatt. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében” - írta a jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).

A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe is, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai, mondta Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa, aki szerint „csendes világjárvány” zajlik a szemünk láttára.

Az ENSZ szerint a megelőzés jelentheti a megoldást, a szervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből. (MTI)