Egyre komolyabb felháborodás kerekedik abból Törökországban, hogy az országot vezető Recep Tayyip Erdoğan 2018-as kampánya során több millió silányul épített épület esetében hirdetett amnesztiát a kivitelezőknek, írja a Financial Times.

A múlt heti földrengésben ugyanis rengeteg épület dőlt össze, és szakértők szerint a hatalmas pusztítást részben az is magyarázza, hogy az országban sok épületet a szükséges biztonsági előírások és anyagminőségi követelmények betartása nélkül építettek fel.

Erdoğan kormánya a választást megelőző másfél évben 7,4 millió engedélyt adott ki, jogszerű státuszt adva olyan épületeknek, melyek építése során megsértették az alapvető engedélyezési, tervezési és biztonsági szabályokat. Az amnesztia akkor jelentős pluszbevételt is hozott a költségvetésnek, 4,2 milliárd dollárnyi líra folyt be a hivatalos státuszba vett épületek regisztrációs díjából.

Hasonló amnesztiák korábban is előfordultak már az országban, de léptékét tekintve messze ez volt a legnagyobb, egy urbanisztikai szakértő úgy fogalmazott a lapnak, hogy gyakorlatilag mindenre vonatkozott, amit építettek. Az intézkedés politikailag kifejezetten népszerű volt, és segíthette Erdoğan újraválasztását is, szakértők ugyanakkor már akkor figyelmeztettek arra, hogy a rossz minőségben felépített ingatlanok legalizálása komoly veszélyeket hordozhat magában.

A három hónap múlva esedékes választásra készülő Erdoğan már eddig is komoly kritikákat kapott, mivel sokak szerint a kormány lassan és szervezetlenül segített a katasztrófa áldozatainak.

A várostervezési kérdésekkel foglalkozó ellenzéki önkormányzati politikus, Buğra Gökçe arról beszélt a lapnak, hogy 1940 óta érték egymást a hasonló amnesztiák, melyek mind azt a képet erősítették, hogy az állam úgyis szemet fog hunyni a jogsértő építkezések fölött, úgyhogy a kivitelezőknek nem kell mitől tartaniuk, aki pedig betartja a szabályokat, az bolondságot követ el. Erre jött rá Erdoğan 2018-as amnesztiája, ami sosem látott mértékben legalizált silány, nem biztonságos épületeket.

A kormány 2019-es felmérése szerint az ország épületállományának mintegy fele, 13 millió lakóépület nem felel meg a hatályban lévő elvárásoknak. A kormány épp azzal védekezik, hogy azért is hozták meg a 2018-as amnesztiát, hogy ezek az épületek is az állam látókörébe kerüljenek, és például könnyebb legyen biztosítani a közművek bevezetését.

Az amnesztiákat 1940-es évektől kezdve eleinte még a legszegényebb emberek által felhúzott viskók és egyéb építmények esetében alkalmazták, azonban az évtizedek során folyamatosan bővült azoknak a köre, akik befértek alá, 2018-ban pedig már a nagy ingatlanbefektetők projektjeire is érvényes volt. Így például lehetségessé vált, hogy a sokemeletes lakóházakat építő befektetők ne az előírt mennyiségű cementet használják fel vagy a megengedettnél több emeletet húzzanak fel, mert tudták, hogy úgy is meg fogják úszni Gökce elmondása szerint.