Egy német becslés szerint több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott az Ukrajna elleni orosz agresszió tavaly a világgazdaságban.

A német nyelvterület legtekintélyesebb gazdaságkutató intézetei közé tartozó kölni IW (Institut der deutschen Wirtschaft Köln e. V.) becslése szerint a fejlett gazdaságok kibocsátása kb. 1100 milliárd dollárral maradt el tavaly attól a szinttől, amit az orosz-ukrán háború hatásai nélkül elérhettek volna, a feltörekvő és a fejlődő országok gazdaságában pedig 550 milliárd dollár körül lehetett a kiesés. Az idén világszerte további 1000 milliárd dollár termeléskiesés várható.

Az IW számításainak alapja a Nemezközi Valutaalap (IMF) 2021. őszi előrejelzése az egyes országok hazai össztermékének (GDP) 2022-es és 2023-as alakulásáról. Az előrejelzéseket a 2022-es tényszámokkal és az IMF 2023-ra adott új prognózisával vetették össze.

Normalizálódást vártak

A kutatásról kiadott tájékoztatójukban kiemelték, hogy 2021 végén még nem lehetett számolni a háborúval és szerteágazó gazdasági hatásaival, arról szóltak az előrejelzések, hogy a társadalmi és gazdasági élet a koronavírus-világjárvány két éve után visszatér a régi kerékvágásba, enyhülnek az alapanyag-ellátási és szállítási zavarok, normalizálódik a beruházási tevékenység.

Termelési sokk

De a háború a megtámadott országban okozott emberi szenvedés mellett súlyos világgazdasági következményekkel is jár, világszerte sok vállalatnál okozott „termelési sokkot” az energiaellátás bizonytalanságát és az energia árának emelkedését jelentő energiaválság révén.

Szűk ellátási keresztmetszetek

Ez a válság nemcsak vállalati szinten jelentkezik, hanem egész termelési-ellátási láncolatokban, és az energia meg az ipari nyersanyagok mellett a mezőgazdasági alapanyagok (például a gabona) piacának működésében is zavarokat okozott, „szűk ellátási keresztmetszetek” kialakulásához vezetett, főleg a fejlődő országokban.

Infláció

A sokkhatásként jelentkező háborús eredetű költségemelkedés a termelői árak után a fogyasztói árakat is felhajtotta, a magas infláció pedig csökkenti a háztartások vásárlóerejét, és visszaveti a fogyasztási cikkek keresletét. Mindemellett az ismét egyre bizonytalanabb kilátások és a kamatemelések révén növekedő finanszírozási költségek visszavetik a beruházásokat.

Háborús ársokk

Így a világgazdaság a koronavírus-járvány után ismét veszít lendületéből, bár a fejlett gazdaságokban volt lehetőség a „háborús ársokk” ellensúlyozását szolgáló nagyszabású gazdaságélénkítő programokra – fejtették ki az IW közleményében.

Nem lehet mindent a háborúra kenni

A világgazdaság újabb lendületvesztése ugyan elsősorban Oroszország Ukrajna elleni támadásának tulajdonítható, de nem lehet minden fékező hatást a háború számlájára írni. Így például az USA-ban kialakult magas infláció inkább tulajdonítható belgazdasági folyamatoknak, mint a háborúból fakadó globális energiaválságnak.

A koronavírus-járvány őszi-téli kínai elmélyülése és a helyi járványkezelési politika megváltoztatása valószínűleg szintén gazdasági veszteségekkel jár majd, és a globális értékteremtési láncokon keresztül az egész világgazdaságra fékező hatással lehet. (MTI)