• Március 1-én Új-Delhiben gyűlnek össze a G20 csoport külügyminiszterei.
• A 19 országot és az Európai Uniót vendégül látó házigazda talán soha nem volt egyfelől olyan magabiztos, másfelől világpolitikailag olyan fontos, mint éppen most.
• És minderre egy egyszerű adóellenőrzéssel hívták fel a figyelmet.

Február közepén ugyanis az indiai adóhivatal emberei jelentek meg a BBC brit közszolgálati csatorna irodáiban az ország fővárosában, Új-Delhiben, és gazdasági központjában, Mumbaiban. Vizsgálatuk után pedig közölték, bizonyítékaik vannak arra, hogy a médiabirodalom leányvállalatai nem fizették be minden adókötelezettségüket Indiában. Magyarul: adót csaltak.

A legjelentősebb nemzetközi újságírószervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) azonban egészen máshogy látta a helyzetet:

„A házkutatás a jelek szerint megtorlás a BBC ellen, amiért három hete bemutatta a Narendra Modi miniszterelnököt bíráló dokumentumfilmet. Ez olyan időszakban történt, amikor egyre nagyobb nyomás nehezedik a független médiára, és amikor Indiában csökken a pluralizmus a növekvő médiakoncentráció miatt.”

A hivatkozott dokumentumfilm a BBC The Modi Question (A Modi-kérdés) című kétrészes alkotása, amely az Indiát 2014 óta irányító Narendra Modi miniszterelnök múltjával és felemelkedésével foglalkozik. A dokumentumfilm külön kitér a 2002-es gudzsaráti zavargásokra, amelyekben az indiai állam hindu és muszlim lakosai csaptak össze akkor, amikor Modi még Gudzsarát államminisztere (nagyjából kormányzója) volt.

Bár a 2002-es események „zavargások” néven ismertek, meghatározó eseményei azok a lincselések és gyilkosságok voltak, amiket a gudzsaráti hinduk hajtottak végre a helyi muszlimok ellen. A BBC filmje pedig többek közt azt a kérdést járja körül, hogy az erőszak tombolásában mekkora szerepet játszott, hogy a hindu nacionalista BJP párt, aminek Modi volt a helyi vezetője, nem lépett fel ellene hatékonyan.

Modi és a BJP szerepe a több mint 20 éve történt gyilkosságokban azóta is élénken foglalkoztatja az indiai társadalmat, többek közt azoknak az évtizedes pereknek köszönhetően, amiket az áldozatok hozzátartozói indítottak a tettesek, és a tettesek védelmezői ellen. Modi és a hindu nacionalisták nem szeretik, ha ezt felhánytorgatják nekik, nyilván ennek is köszönhető, hogy a dokumentumfilmet, amit a BBC egyébként Indiában nem is tűzött műsorára, nem csak betiltották, hanem még az említését is igyekeztek elérhetetlenné tenni a közösségi médiában.

Félrenéző nyugat

Amikor a világban valahol az adóhatóság megszállja egy nyugati médiacég irodáit, abból nemzetközi botrány szokott kerekedni. Különösen így van ez a közszolgálati BBC esetében, amely múltjának, pártatlan renoméjának köszönhetően presztízsben kiemelkedik a profitorientált médiavállalkozások közül. Az indiai vizsgálat azonban nem váltott ki heves reakciót se Londonban, se Washingtonban, se máshol. Pedig a BJP szóvivője még azt is megengedte magának, hogy a halkabb kritikákra reagálva „világ legkorruptabb szervezetének” nevezze a BBC-t.

A jelenlegi brit konzervatív kormány kapcsolata közel sem felhőtlen a BBC-vel, de korábban még egy ilyen helyzetben is elképzelhetetlen lett volna, hogy Londonban ne álljanak ki a legmagasabb szinten az ország egyik zászlóshajója és úgy általában is a sajtószabadság mellett. Ennek ellenére februárban az egyébként indiai származású Rishi Sunak brit miniszterelnök csak egy dolgot mondott Indiával kapcsolatban: borzasztóan örül, amiért az Air India nemzeti légitársaság hatalmas megrendelést adott le brit érdekeltségű cégeknek. Ennél nehéz is lenne tömörebben bemutatni, hogy Modi Indiája ma mit és mért tehet meg.

Az 1,4 milliárd lakosú India 2023-ra elért arra a szintre, ahova 10-20 éve Kína: egyszerűen túl fontosak gazdasági partnerként, piacként és beszállítóként ahhoz, hogy bármiféle politikai megfontolás, esetleg demokratikus alapelv a pénz útjába álljon.