De előtte azért a képviselők foglalkoznak fontos dolgokkal is, például megemlékeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napjáról. Illetve még elkezdik a 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitáját is.
Ahogy az MTI is írja beszámolójában, a kormány tavaly decemberben rendeletben módosította a jogszabályt, majd a Költségvetési Tanács egyetértő véleményének birtokában januárban benyújtotta az Országgyűlésnek. A tervek között van a rezsivédelmi alap forrásainak közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárdra emelése, és emellett módosulnának a főösszegek is. Az államháztartás központi alrendszerének kiadása 33 ezer 426 milliárd forintról 39 ezer 759 milliárd forintra, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forintról 36 ezer 358 milliárd forintra nőne. A hiányt 2352 milliárd forint helyett 3400 milliárd forintban állapítanák meg. Az államadósságot az év végére pedig a GDP 69,7 százalékára vinnék le az eredeti törvényben szereplő 73,8 százalék helyett.
Na és akkor, miután ezt megvitatták, megtartják az általános vitát Finnország és Svédország a NATO-hoz való csatlakozásáról. Utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor a legutóbbi Kossuth-rádiós interjújában a következő fejtegetésre jutott: „Azért váltsunk már pár szót ezekkel a finnekkel meg a svédekkel, mert az mégse járja, hogy azt kérik, vegyük fel őket, ők pedig nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek Magyarországról. A magyarországi jogállamról, a demokráciáról, az itt folyó életről. Hogy akar valaki úgy a szövetségesünk lenni egy katonai rendszerben, hogy gátlástalanul hazugságokat terjeszt Magyarországról? Azért álljunk meg egy baráti szóra, és kérdezzük meg, hogy van ez.”
A finn külügyminiszter ezt nem kívánta kommentálni.