Március 13-tól Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter veszi át a Magyarságkutató Intézet vezetését – jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter, aki azt kérte Káslertől, hogy dolgozza ki az intézet középtávú fejlesztési és működési tervét.
Kásler még az Emmi vezetőjeként kezdeményezte a kormányhatározattal 2019-ben megalapított MKI létrehozását, megszervezését, és kijelölte tudományos tevékenységének alapvető irányait. Káslert novemberben nevezte ki Csák az MKI tiszteletbeli elnökének, a tisztségét megtartva váltja most Horváth-Lugossy Gábor főigazgatót, aki az MKI szervezetépítő, strukturális feladataiban meghatározó szerepet játszott.
Csák közölte, „a magyar kormány célja, hogy gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos, magabíró családokból álló nemzet éljen a Kárpát-medencében. Ennek alapfeltétele, hogy tudjuk, kik vagyunk, mit akarunk, merre tartunk”.
Kásler a Magyar Nemzetnek azt mondta, a tervei között szerepel, hogy a Magyarságkutató Intézetnél a tudományos profilt tovább erősíti. „Az archeogenetika és a régészet mellett a klasszika–filológia, a nyelvészet, a zenei kutatások területén, amelyek kevésbé látványosak, de rendkívül lényeges területek” – mondta.
Arról is beszélt, hogy a kínaiak minden évben vezettek évkönyveket, amiket fontos feldolgozni, a hun filológiának rendkívül nagy jelentősége van. De ugyanígy fontosnak tartja azt is, hogy a baskírokkal kapcsolatba kell kerülni, mert az ősmagyar nyelv és az altáji nyelvek közötti viszonyokat alaposan fel kell deríteni. „Értelemszerűen a finnugor nyelvekkel kapcsolatos kutatásokat is, például a Turkui Egyetemmel, lehetne folytatni” – mondta.