Kedden írtunk arról, hogy felfedezése után több mint egy hónapja áll háborítatlanul az a Szálasi Ferenc-emlékhely, amit özvegye, Lutz Gizella sírjánál alakítottak ki.
A Budapesti Rendőr-főkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a XII. Kerületi Rendőrkapitányság február 28-án önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. Az adatgyűjtés folyamatban van, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.
Az egykor szerény sírt Szálasi mai követői ilyenné alakították:
A nyilaskeresztnek ugyan meg van nyújtva az alsó szára, de ebben az összefüggésben nem kérdés, hogy az egy nyilaskereszt, ami a büntető törvénykönyv szerint önkényuralmi jelképnek számít. Az önkényuralmi jelkép terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használata, közszemlére tétele - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg - vétségnek számít, pénzbüntetéssel büntetendő.
A Budapesti Közművek felszólította a sír rendelkezési jogát gyakorló személyt, vélhetően a Szálasit a honlapján is dicsőítő Magyarelvű Mozgalom vezetőjét a sírfelirat eltávolítására, a határidő március végén jár le.
Szálasi 1944. október 16. és 1945. március 28. között volt Magyarország úgynevezett nemzetvezetője. Uralma alatt a nyilasok halálmeneteket indítottak, sok zsidót a Duna-parton végeztek ki. Magyarország volt a náci Németország egyik utolsó európai csatlósa.
Az 1946-ban háborús bűnök miatt kivégzett Szálasi Ferencet ismeretlen helyen temették el, a rendszerváltás után több helyszínen is voltak róla illegális megemlékezések, ilyen volt a XII. kerületi turulszobor, amiről a 444 készített dokumentumfilmet a Gyilkosok emlékműve címen.
Lutz Gizella, Szálasi özvegye 1927-ben már a későbbi „nemzetvezető” menyasszonya lett, de csak a második világháború utolsó napjaiban, az ausztriai Mattsee-ben házasodtak össze, így közös életük férjként-feleségként alig pár napig tartott. Lutzot idehaza fogták el, internálták, majd 1953-ban 12 év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban szabadult, takarítónőként dolgozott.