Pénteken Recep Tayyip Erdogan meghívására Törökországba látogat Sauli Niinistö finn államfő, mert a török elnök aznap jelenti be döntését Finnország NATO-csatlakozásáról. Vagyis valószínűsíthető, hogy támogatni fogja azt, amire maga Erdogan is utalt. "Tiszteletben tartjuk az általunk tett ígéretet. Pénteken találkozunk az elnökkel, és megtesszük, amire az ígéretünk kötelez".
Törökország, akárcsak a NATO összes más tagja, vagyis Magyarország is, a katonai szövetség tavalyi csúcstalálkozóján már megszavazta Svédország és Finnország csatlakozását, ám annak hivatalossá válásához a döntést minden tagállamnak ratifikálnia is kell. Törökország a NATO-csúcs után kezdett feltételeket szabni ehhez.
Magyarország eredetileg nem szabott semmilyen feltételt, csak folyamatosan halogatta a döntést, amely így a parlament tavaszi ülésszakára halasztódott. Az ülésszakot megelőző kormánypárti frakcióülésen Orbán Viktor miniszterelnök állítása szerint vita robbant ki a kérdésben, ezért végül a fideszesek delegációt küldtek Svédországba és Finnországba. Ott mindenki nagyon elégedett volt, de azóta Semjén Zsolt mégis elhalasztatta a parlament jövő heti ülését, melyen dönthettek volna a két ország csatlakozásának ratifikálásáról. Így még az se lehetetlen, hogy végül még Törökország is előbb járul hozzá Finnország csatlakozásához Magyarországnál.
A másik csatlakozó, Svédország ügye kényesebb. A svédektől Törökország olyan menekültek kiadását követeli, akiket ő maga terroristának bélyegzett, de akik a svéd jogszabályok szerint semmilyen törvénybe ütközőt nem követtek el. Erre tekintettel Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kedden már reális eshetőségként beszélt arról, hgoy a két északi országot mégsem egyszerre veszik majd fel a NATO-ba.