Az uniós nyomásra létrehozott korrupcióellenes hatóság letette az asztalra az első jelentését, amiben a közbeszerzési rendszert vizsgálták. Ebben arra jutottak, hogy a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, de
„a rendszer összességében véve mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatással bír, és nem teljesíti a közbeszerzési törvényben deklarált céljait – nevesül a közpénzek hatékony felhasználását, a közpénzfelhasználás átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítását, továbbá a tisztességes verseny feltételeinek megteremtését, valamint a közérdekű célkitűzések elősegítését”.
Mindez a gyakorlatban a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.
A verseny hiánya mögött piactorzító magatartások állhatnak, amiknek a vizsgálata későbbi jelentéseink tárgyát képezi. A jelenség hátterében rendszerszintű problémák állnak. Ezek közül külön említésre méltó az érintettek közötti hatékony együttműködés és társadalmi egyeztetés hiánya, és az ellenőrzés intézményi kereteinek túlságosan összetett és ezzel együtt is gyenge volta.
Az Integritás Hatóság többek között javasolja: