Pár hete foglalkoztunk a gyerek- vagy ifjúsági irodalommal a 444. oldalban, ahol a Pagony kiadó vezetője azt mondta, hogy az ennek a korosztálynak szóló könyvekben az illusztrációra kellene fő produktumkent tekinteni, és nem is a szövegekre. Itthon viszont ez nem könnyű, hiszen a művészettörténet oktatást érdemben szinte teljesen megszüntették, ráadásul a magyar ember úgy van vele, hogy amiben kép van és nem szöveg, az már nem is lehet igazi könyv. Herbszt László illusztrátor, a MOME oktatója, és az ELTE-n művészettörténetet oktató Révész Emese volt a 444. oldal vendége.

• 0:45 - Miért nézzük le a képeket a szövegekhez képest?
• 03:32 - Ciki, ha sok a kép a könyvedben
• 05:20 - Hogyan mesél a képalkotó?
• 08:46 - Miért és kitől vagyunk lemaradva?
• 11:20 - “Túl sok a kép” - mondja a szülő a vásárlásnál
• 13:27 - Mitől fél a kiadó, ha képekről van szó?
• 15:21 - Itthon kb. halott a művtöri oktatás
• 17:09 - A könyv, mint műtárgy
• 19:38 - Miért jobb, ha képeket lapozgat a gyerek, mintha mozgóképet néz?
• 23:23 - Miért jár mindenki előttünk a régióban?
• 26:41 - A mesterséges intelligencia és az illusztrátorok jövője

A címlapkép Herbszt László munkája, a Budapesti Illusztrációs Fesztivál arculata.