Novák Katalin hosszan idézett a pápának a fideszes alkotmányból, Ferenc főleg Budapest és Szent István befogadó hozzáállását dicsérte

A Sándor palotában fogadta a Budapestre érkező Ferenc pápát Novák Katalin köztársasági elnök.

Köszöntő beszédének elején Novák nem kerülte meg a sokakat foglalkoztató kérdést, miszerint igazából miért is jött a pápa Magyarországra. Novák, aki teológus oldaláról bemutatkozva, latin kifejezésekkel operált, egyből válaszolt is saját magának. A pápalátogatás szerinte kairosz, vagyis különleges időpillanat, ideális “a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére.”

Innentől kezdve szövege szinte összes bekezdésében megemlítette a békét. Kiderült, hogy Novák két dolgot vár Ferenctől: azt, hogy mutasson utat egyrészt a szellemi-lelki megújuláshoz, másrészt a békéhez.

Ezen a ponton ezt az elgondolkodtató szakaszt idézte a Szájer József által írt fideszes alaptörvényből:

„a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.” Novák ezek után arról beszélt, hogy nemcsak mi kapunk majd valamit a pápától, hanem ő is kap tőlünk, nem is akármit:

“Ezt adjuk kölcsönösen egymásnak: az emberi élet, a család védelmét, a keresztény hit megtartó erejét.”Ezzel már rá is tért pártja egyik fontos kampánytémájára. A köztársasági elnök a következő passzusokat olvasta még fel Ferenc pápának:

„Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját”, illetve hogy “minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Novák ezután a Fidesz politikáját vivő politikai szereplőként mutatta be a pápát, pedig ő is jelen volt a hallgatóság körében:

“Szövetségesek vagyunk. Együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit külön-külön és egymással összekapaszkodva, az üldözött keresztény testvéreinket, de a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is.”Ezután következett a beszéd tematikus háborús blokkja. Ennek elején megtudhattuk, hogy

“Mi, magyarok, szinte tapintani tudjuk a háború pusztító valóságát. Példamutató összefogással segítjük az Ukrajnából felénk menekülő másfélmillió embert, látjuk a szétszakított családok fájdalmát, halljuk a fiukat sirató anyák jajkiáltását. Köztük kárpátaljai magyar anyákét is.”A köztársasági elnök ezen a ponton konkrét elvárásokat fogalmazott meg. Hogy mit várunk Ferenctől? Nem keveset:

“A magyarok és milliók világszerte, Önben a béke emberét látják! Akitől azt reméljük, hogy beszélni tud: Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke. Itt, Budapesten, azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében!”A beszédet Szent Erzsébetről szóló blokkal fejezte be.

Ferenc pápa válaszbeszédében szinte végig Budapestről és az Unióról beszélt, különböző aspektusokból. A főváros történetének felidézése után az európai egység fontosságáról és Magyarország ebben vitt fontos szerepéről mesélt. A pápa szerint most, amikor a háború szólistái hangosabban a béke kórusánál, Európa szerepe különösen fontos. Ferenc szerint fontos lenne újraélni az európai szellemiséget, az unió alapítóinak lelkesedését és vízióját, illetve olyan diplomáciai gyakorlatot folytatni, ami az egység és nem a különbségek kiélezése felé hat.

A pápa azután Budapest hídjait emlegette, olyan összefüggésben, hogy ezek úgy kötik össze a főváros kerületeit, ahogy az Unió a 27 tagországot. “Mindenkinek a hozzájárulására szükség van, anélkül, hogy bárki egyedisége elhalványulna.” - fogalmazott Ferenc. Aki szerint olyan Európát kellene építeni, ami az emberekre alapul és amelynek a népei egyetlen családot alkotnak, amelynek minden tagja egyedileg növekedhetnek, ahelyett, hogy az ideológiai gyarmatosításra és a nemzetekfelettiségre koncentrálnánk.

Budapest hídjairól még az is eszébe jutott, hogy a fővárosban különböző hitűek élnek együtt konfliktusmentesen, tisztelettel és konstruktívan együttműködve.

Ezután Szent Istvánról beszélt, a szent király egyik kevesebbet idézett gondolatát felidézve arról, hogy a szeretet gyakorlása vezet az igazi boldogsághoz. A pápa szerint ebből a “mások iránti nyitottság” következik. Majd, mintegy válaszul Novák alaptörvény-idézeteire, ezt idézte fel a fideszes alkotmány preambulumából:

“Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.”A pápa arra is figyelmeztetett, hogy az írás szerint az atya gyermekei vagyunk, akik testvérként szeretik egymást.

Ferenc felidézte, hogy Szent István a fiának címzett Intelmeiben a más nyelvű és kultúrájú idegenek befogadására buzdított, majd azt hangsúlyozta, hogy Krisztus jelen van a konfliktusok, szegénység vagy a klímaváltozás elől menekülő nővéreinkben és fivéreinkben.

A pápa beszédét egy "Isten, áldd meg a magyart"-tal fejezte be.