Az év első három hónapjában 96 darab nem titkosított, de a nyilvánosság elől gondosan takargatott határozatot hozott a kormány - ez azt jelenti, hogy áprilisig átlagosan minden napra jutott egy olyan kormánydöntés, ami elvileg nem tartalmaz bizalmas információkat, mégsem tudjuk, miről szól, kit érint és mennyibe kerül.
Az úgynevezett „kétezres döntések" részletei nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, de a titkosításuk sem indokolt, csupán nem kötelező közzétenni őket: jellemzően feladatokat kijelölő határozatok ezek, amelyeknek a sorszáma kettessel kezdődik - innen a név. Tavaly 470, tavalyelőtt 679 ilyen döntés született.
A hvg.hu összefoglalójából az is kiderül, hogyan szaladt el a ló az Orbán-kormánnyal: a miniszterelnök második győztes választásának évében, az eskütétele napjától, 2010. május 29-től az év végéig eltelt bő fél évben még csak tizennégy nem nyilvános határozatot hozott, 2011-ben összesen tizenkilencet, 2013-ban huszonegyet, azóta pedig gyakorlatilag folyamatosan duplázzák az előző évi mennyiséget.
Idén eddig egyetlenegy kétezres döntés részletei szivárogtak ki: februárban egy stratégiainak nevezett soproni ülésen a kormánypárt arról döntött, hogy 17 milliárd forinttal megtoldja egy Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett vasúti fejlesztés költségvetését. Korábban egy kétezres határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullámban küldtek el - innen értesültek a létezéséről -, és hasonló döntés rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről - ezt pedig már az egykori dolgozóktól tudjuk.
(via hvg.hu)