Recesszióban maradt a magyar gazdaság

Egyelőre nem tud kilábalni a technikai recesszióból a magyar gazdaság. Az előző negyedévhez képest is (0,2 százalékkal), és a tavaly első negyedévhez képest is (1,1 százalékkal) csökkent Magyarország bruttó hazai terméke 2023 első három hónapjában - derült ki a KSH adataiból. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokról van szó.

Ha az előző negyedévekhez képest nézzük, akkor a tavalyi harmadik negyedévben kezdődött a visszaesés, akkor 0,8 százalékos volt a csökkenés, 2022 utolsó negyedében 0,6 százalékos, de még 2023 első három hónapjában is 0,2 százalékos. Legutóbb 2008 júliusa és 2009 márciusa között fordult elő, hogy három egymást követő negyedévben is csökkent az előző negyedévihez képest a GDP.

A KSH szerint a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar járult hozzá. A visszaesést mérsékelte a mezőgazdaság és a szolgáltatások jó teljesítménye. A szolgáltatások növekedéséhez főként az egészségügy járult hozzá, megközelítve a koronavírus-járvány előtti szintet.

A portfolio összegzése szerint a magyar gazdaság gyengélkedését több tényező együttes hatása okozza. Az energiaárak drasztikus emelkedése költségnövekedést okoz és jövedelmet szív ki a gazdaságból, a költségvetés választások utáni kiigazító lépései leültetik a beruházásokat és szűkítik a keresletet, az infláció elszállása elégeti a jövedelmek reálértékét, a magas kamatok pedig tovább hűtik a gazdaságot.

A kormány ezt másként látja. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint „az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. A Kormány várakozásai szerint a gazdasági teljesítmény mérséklődése ezen a szinten elérte mélypontját, a célzott intézkedéseknek köszönhetően a második negyedévében már kedvezőbb növekedési folyamatok lesznek megfigyelhetők. Ezt támasztja alá, hogy az autó- és akkumulátorgyártás, a mezőgazdaság, az egészségipar, valamint a szolgáltatások bővülése már az első negyedévben is felfelé húzta a gazdaság teljesítményét. 2023 második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi kezdetét, így újra kilőhet a magyar gazdaság”.

Azt is hozzáteszik, hogy „a Kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt. Így védhetők meg a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság”.