„Ez az egyetlen sport, ahol teljesen elfogadott a gyalázkodás. Ott ülök a kispadon, és az anyámat szidják. Nem hiszem, hogy egy pék hajlandó lenne ezzel együtt élni. Ha elkezdenek gyalázkodni, álljon le a játék. Ez üzenet a futballvezetőknek: itt az ideje megálljt parancsolni ennek. Egy tanárt senki nem sérteget. Ha egy melóst sértegetsz, a fejedre eshet egy tégla. Nekem sem kellene munkaidőben tűrnöm, hogy gyalázzanak. Mindig így gondoltam, de ez az a pillanat, amikor ki kell mondani, hogy elég”
– Xavi Hernández, a Barcelona edzője hétfőn.
„Példaértékűnek tartom, amit Xavi mondott. Miért fogadjuk el a fociban a gyalázkodást? Most azzal jönnek nekem, hogy nem is majmozták, csak hülyézték. És akkor mi van? Azt lehet? Ugyanúgy elfogadhatatlan, meg kell ezt állítani. A kispad mögül azt hallom, hogy »kurva anyád«, »buzi«, »dögöljön meg az anyád«. Miért? Ez az egész kiváló alkalom ennek a megállítására.. El szeretném mondani, hogy Spanyolország nem rasszista, de Spanyolországban van rasszizmus. És ezen változtatni kell”
– Carlo Ancelotti, a Real Madrid edzője kedden.
A két legnagyobb spanyol csapat edzője nem mindenben ért egyet, az pedig végképp ritka, hogy egymást dicsérve, vállt vállnak vetve küzdjenek egy káros társadalmi jelenség ellen. Május 21-én azonban olyan ocsmány jelenetek történtek a valenciai Mestalla-stadionban, hogy az nemcsak a futballközeget, hanem a szélesebb spanyol társadalmat is felébresztette. Ahogy a világ sok országának hasonló intézményei, úgy a spanyol stadionok is évtizedeken át egyfajta safe space-t jelentettek mindenkinek, aki ordítva és nyilvánosan akar másvalakit elküldeni a néger kurva anyjába. Most ennek vége szakadhat.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!