Felállhat az orosz befolyást vizsgáló lengyel bizottság, az elnök szerint az egész EU-ban kellene ilyen
Aláírja a lengyel elnök azt a törvényt, amelynek értelmében állami vizsgálóbizottságot hoznak létre az orosz befolyás és nyomás feltárására a belbiztonság és az energetika terén - a döntést maga Andrzej Duda jelentette be hétfőn. Közölte egyúttal, hogy utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.
A törvényt pénteken szavazta meg a lengyel parlament. Duda azzal indokolta meg jóváhagyását, hogy a lengyel közvéleménynek átlátható módon kell értesülnie arról, az orosz befolyáshoz miként viszonyultak a Lengyelországban a fontos posztokat betöltő emberek. Az orosz befolyásról Lengyelországban komoly vita zajlik, miközben Ukrajnában háború dúl, amely gazdasági, energetikai válságot is kiváltott - mutatott rá az elnök. „Nem titok, hogy Oroszország és vezetése több éve különféle módokon próbálta befolyásolni más országok politikáját” úgy, hogy fölénybe kerüljön különböző területeken.
Az új előírások értelmében a parlamenti alsóház által megválasztott kilenctagú állami bizottság elemezni fogja a 2007-2022 közötti intézkedéseket, és ennek alapján kezdeményezheti az esetleg orosz befolyás hatására meghozott döntések felfüggesztését. Az érintett döntéshozókra adminisztratív büntetéseket szabhatnak ki. Ilyen büntetés lehet például, hogy az illetők tíz évig nem kerülhetnek olyan pozícióba, amelyhez nemzetbiztonsági átvilágítás kell, vagy olyanba, amelyben közpénzek sorsáról kell dönteni.
Duda az adminisztratív büntetések kapcsán aláhúzta: maga a bizottsági döntés nem eredményezi majd elkerülhetetlenül az érintett kizárását a politikai és közéletből, mert az illető bírósági úton védekezhet ellene. „Aláírom a törvényt, mert azt gondolom, hatályba kell lépnie, foganatosítani kell azt” - jelentette ki az elnök. Utalva azokra, a parlamenti vita során elhangzott véleményekre, melyek szerint a törvény alkotmányellenes, közölte: egyúttal utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól.
Az orosz befolyást vizsgáló testület több országban - például az Egyesült Államokban és Franciaországban - is létezik, és az államfő szerint európai szinten is létesíteni kell egy ilyen szervet az európai uniós intézményekre, valamint az egyes tagállamokra gyakorolt orosz befolyás és lobbizás átvizsgálására. Közölte: azt kérte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőtől, hogy az Európai Tanács értekezletén vesse fel a testület tervét.
Politikai játszma
Több ellenzéki politikus korábban úgy látta: a szabályok célzottan Donald Tusk volt lengyel kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke ellen irányulnak az ősszel esedékes parlamenti választások előtt. Kritikusai szerint a vizsgálóbizottság, amelynek hatáskörébe tartozna az emberek közhivatalokból való kitiltása, valamint közigazgatási és üzleti döntések megsemmisítése, sértené az állampolgároknak a független bírósághoz való jogát, és egyértelmű példája annak, hogy a Jog és Igazságosság 2015-ös hatalomra kerülése óta hogyan használja a törvénykezést saját céljaira.
Az ellenzék szerint a bizottság annak az eszköze lehet, hogy eltávolítsák a politikai életből a kormánypárt ellenfeleit, főként Donald Tuskot, ezért a törvényjavaslatot a kritikusai Lex Tusknak nevezték el. Őt a kormánypárt azzal vádolja, hogy 2007-14 között miniszterelnökként túlságosan barátságos volt Oroszországgal, és Oroszország számára kedvező gázüzleteket kötött, mielőtt 2014 és 2019 között az Európai Tanács elnökeként Brüsszelbe ment. (AP, MTI)