Mindegy, hogy király, kormányzó vagy pártfőtitkár, a hatvanat, azt meg kell ünnepelni

belföld
2023 május 30., 18:42

A hatvanadik születésnapját szerdán ünneplő Orbán Viktor már most a magyar történelem korszakos politikusai közé tartozik. Nemcsak azért, mert az utána leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöknek, Tisza Kálmánnak is csak 14 év jutott, miközben Orbán 16 évnél tart. Inkább azért, mert az 1989-90-es rendszerváltás szabályait felrúgta, az államberendezkedést saját képére formálta, a kormányzást pedig egy demokráciában szokatlan, de a 20. századi magyar történelemből nem ismeretlen autoriter, populista irányba fordította.

Ferenc József (60): 1890. augusztus 18.

Még 26 év, 3 hónap, 3 napig volt hatalmon.

Ferenc József és Erzsébet királyné a bécsi Hofburgban reggelizés közben egy 1890 körül készült metszeten
photo_camera Ferenc József és Erzsébet királyné a bécsi Hofburgban reggelizés közben egy 1890 körül készült metszeten Fotó: AUSTRIAN ARCHIVES/APA-PictureDesk via AFP

A Kiegyezés utáni időszak legszebb évei közé tartozott 1890. Budapest éppen világvárossá vált, miközben jelen volt az azt kísérő korrupció és a régi Magyarországból sikeresen átörökített urambátyám-rendszer.

A király a születésnapját az osztrák üdülővárosban, Ischlben töltötte, idehaza a várost kora reggeltől járó katonazenekarok nem hagyták aludni az embereket. A különböző felekezetű templomokban istentiszteletet tartottak Ferenc József tiszteletére, a Vérmezőn katonai díszszemle volt, Szapáry Gyula miniszterelnök pedig díszebédet adott a korabeli méltóságoknak. Felköszöntőjében reményélt fejezte ki, hogy még sokáig Ferenc József lesz Magyarország királya (ez bejött) és utódai is a magyar trónon fognak ülni (ez részben és rövid időre jött be).

A beszéd alatt a forradalom és szabadságharc leverése után megfélemlítés céljából épített Citadellából díszlövéseket adtak le. Egyébként ekkoriban már szó volt arról, hogy a rossz állapotban lévő várat, mint az osztrák elnyomás szimbólumát, lebontják.

A hatvanadik születésnapról a Pesti Hírlapban vezércikk nem született, nem úgy a hatvanegyedikről. Érdemes felidézni, mert a szöveg jellemző volt Ferenc József hivatalos megítélésére. Az ember azt gondolná, hogy a forradalom és szabadságharc leveréséről diszkréten hallgatott a születésnapot ünneplő dualista Magyarország. Hát, nem. A szerző az 1848-ban mindössze 18 évesen hatalomra került Ferenc József felelősségét a forradalom és szabadságharc leverésében, az azt követő megtorlásokban e szavakkal tompítja:

„Az ifjú fejedelem, ki ily gyászos időkben ültettetett a trónra és kinek tapasztalatlanságát gonosz tanácsosok a saját veszett politikájukra használtak fel - ma Magyarország koronás királya, szeretett fejedelme, a legalkotmányosabb uralkodó Európa szárazföldjén, ki egy negyed század óta gondoskodik Magyarországról és atyai jóindulattal viseltetik népéhez, és kit e nemzet minden hű fia áldva emleget.”Ez a recept ismerős a 20. század megannyi totalitárius vagy az azt megelőző századok abszolutista uralkodóinál: a király/császár/führer/pártfőtitkár biztos nem tud arról a sok szörnyűségről, ami odalent történik, a „gonosz tanácsosok” félrevezetik, elhallgatják az igazságot.

Horthy Miklós (60) - 1928. június 18.

Még 16 év, 3 hónap, 28 napig volt hatalmon.

Horthy Miklós nem sokkal hatvanadik születésnapja után
photo_camera Horthy Miklós nem sokkal hatvanadik születésnapja után Fotó: Roger-Viollet via AFP

„Horthy Miklós kormányzó közelgő születésnapja alkalmából igen sokan intéztek kérdést a kabinetirodához az iránt, hogy milyen formában juttassák szerencsekívánataikat az államfőhöz. Ezzel kapcsolatban illetékes helyről közlik, hogy mivel a kormányzó úr már megkezdte nyári üdülését és nem tartózkodik a fővárosban, a születésnapi üdvözlések is elmaradnak.”Horthy Miklós hatvanadik születésnapja előtt néhány nappal írta ezt Az Est, de senki ne higgye, hogy a kormányzó elbujdokolt népe elől. A nyilvános ünneplést ugyan elhárította, de a nép két, aznap tartott eseményen is megéljenezhette a szülinapos Horthyt, ha akarta.

Akárcsak Ferenc József hatvanadik születésnapján, úgy Horthyén is volt katonai díszszemle a Vérmezőn, a margitszigeti, ma is álló MAC-stadionban pedig vitézeket avattak. (Egyébként akkoriban már nagyban ment a vita arról, hogy hol kellene felhúzni a nemzet stadionját - ez lett a végül Rákosi Mátyás alatt felépült Népstadion -, az egyik lehetséges helyszín pedig éppen a Vérmező volt.)

link Forrás

Magyarország polgári és katonai vezetése már a Vérmezőn volt, amikor megjelent a kormányzó felesége (született Purgly Magdolna) fiukkal, Ifjabb Horthy Istvánnal, akiket természetesen harsány éljenzés fogadott. A kormányzó érkezését, aki lóháton vágtatott a Várból, éles kürtszó jelezte, majd felvonultak a csapatok.

A lapoknak nem volt megtiltva, hogy köszöntsék a kormányzót. Az egyik legékesszólóbb a Pesti Hírlap publicistája volt:

„Aki az ifjú kadétok derűs életkedvét sugárzó, fiatalos arcát ismeri, csodálkozva és meglepve szerez róla tudomást: Horthy Miklós, Magyarország kormányzója ma töltötte be hatvanadik esztendejét. Ez az elpusztíthatatlan ruganyos fiatalság pedig annál nagyobb csodája az Istennek, mert Horthy Miklós hatvan esztendejéből az utolsó tizennégy olyan körülmények között telt el, amelyek egyformán igénybe vették a fizikumát, és az idegeit. [...] Az egész ország öröme, hogy a kormányzó ilyen frissen, ilyen fiatalos erőben tölti be a hatvanadik életévét. Horthy Miklós kilencedik esztendeje működik, mint Magyarország kormányzója. Minden elmúló esztendővel jobban és jobban kiérdemelte a nemzet rokonszenvét és szeretetét. Minden elmúló esztendő hozzájárult valamivel a népszerűségéhez és a tekintélyéhez. Mi a titka ennek? Az, hogy Horthy Miklós évről-évre jobban hozzánő ahhoz a tisztséghez, amelynek a súlyát a sors vállaira rakta. Magyar lelke, úri ízlése, kifinomodott tapintata minden helyzetben, minden alkalommal eltaláltatja vele a viselkedésnek legjobb és legmegfelelőbb módját.”

Rákosi Mátyás (60) - 1952. március 9.

Még 4 év, 4 hónap, 9 napig volt hatalmon.

A Szabad Nép fejléce Rákosi születése napján
photo_camera A Szabad Nép fejléce Rákosi születése napján Forrás: Szabad Nép, 1952. március 9. / ArcanumArcanum

Ferenc József és Horthy Miklós születésnapja már-már puritánnak hatott ahhoz képest, amit Rákosi Mátyás tiszteletére rendeztek. A minta ebben is a nagy Szovjetunió volt, aminek mindenható vezetője, Joszif Visszarionovics Sztálin 1949-ben ünnepelte a hetvenedik születésnapját. „A dicsőítés forgatókönyvét csupán csak adaptálni kellett – és egy fokkal szerényebbre fogni” - írta egy 2011-es cikkében a Múlt-kor.

A születésnapról 17 perces propagandafilm készült, amit a mozifilmek előtt hónapokig vetítettek a mozik. Így a korabeli közönség betéve tudta a születésnap eseményeit:

  • Megnyitotta kapuit a Munkásmozgalomi Intézet a Parlamenttel szemben a volt Kúria épületében.
  • A Munkásmozgalomi Intézet első kiállítása Rákosi Mátyás életéről szóló. A későbbi pártvezető már 12 éves korában tüntetett, később találkozott Lenin elvtárssal, Sztálin elvtárs szabadította ki Horthy börtönéből, 1945 után Rákosi elvtárs irányításával valósultak meg a nagy békealkotások, stb.
  • A magyar dolgozók kedves ajándékokat küldtek a születésnaposnak, ezeket is kiállították.
  • Az Operaházban díszelőadással köszöntötték Rákosit. A tömeg állva vastapsolt és skandált: „Éljen, Rákosi! Éljen, Rákosi!” A pártvezetők mellett sztahanovisták, parasztok, úttörők, katonák, sportolók, mindenki, aki élt és mozgott, köszöntötte Rákosit.
  • Az operaházi kultúrműsor keretében a Vasas Központi Kultúr Együttes új dallal köszöntette Rákosit, de fellépett az Államvédelmi Hatóság énekkara is.
  • Az ünnepség végén az összes fellépő a színpadra vonult, akár a cirkuszban szokás, és egy népdal átiratára csárdásozni kezdtek. A nemzeti és szocialista giccset tovább fokozni már nem volt hová: „Gyertek, lányok öltözzetek fehérbe, / Szórjunk rózsát Rákosi elvtárs elébe. / Hadd járjon ő a rózsában bokáig, / Éljen, éljen a Rákosi elvtárs sokáig!” (A jelenet a második videóban látható 7:30-nál, tényleg érdemes megnézni.)
link Forrás
link Forrás

Kádár János (60) - 1972. május 26.

Még 15 év, 11 hónap, 26 napig volt hatalmon.

A Népszabadság születésnapi címlapja
photo_camera A Népszabadság születésnapi címlapja Forrás: Népszabadság, 1972. május 26.

A Rákosi hatvanadik születésnapján megjelent Szabad Nép az első hat oldalán foglalkozott az eseménnyel. Húsz évvel később Kádár Jánossal már csak a Népszabadságnak az első oldala volt tele. Igazából ez is meglepő, Kádár valóban puritán figura volt, de nem csak emiatt kerülte az ünneplős helyzeteket: a szovjet mintájú személyi kultuszt kiépítő, valójában rendkívül népszerűtlen Rákosi után a látszatát is el akarta kerülni, hogy hasonló úton akarna járni.

Sokkal izgalmasabb volt az, ami a pártlapból nem látszott. Kádár János ugyanis a hatvanaik születésnapján le akart mondani. Ez már csak azért is meglepő, mert ismert Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár bonmot-ja, miszerint a finn köztársasági elnök megteheti, hogy nyugdíjba vonul, egy pártfőtitkár nem.

Kádáré sem volt igazi lemondás, bár nagyon igazinak tűnt, amikor pár héttel a hatvanadik születésnapja előtt szólásra emelkedett az MSZMP Politikai Bizottságának ülésén: „Helytelen, ha valaki pusztán múltbéli érdemek alapján, kegyeletből vagy megszokottság miatt marad időn túl egy tisztségben, és beidegzett sablonokkal, a politikai munka mesterségbeli rutinjával próbál úgymond »vezetni«. Én magam semmiképpen nem akarok ilyen helyzetbe jutni. A rám bízott felelős munkát a jó ügy szolgálatának szándékával vállaltam, szeretném azt tisztességesen befejezni és másnak átadni.”

Kádár 1972-re szorult helyzetbe került. Csehszlovákiában 1968-ban, Lengyelországban 1970-ben megbuktak a piacosítást szorgalmazó reformerők. Magyarország lett volna a következő dominó, a dogmatikus sztálinista balszárny arra várt, hogy az új gazdasági mechanizmust kitaláló reformistákkal együtt Kádár is bukjon.

Kádár manővere, a lemondás meglebegtetése bejött. A szovjeteknek nem volt Kádárnál jobb ötletük a rendszer működtetésére. Brezsnyev egy születésnapi Lenin-renddel állt ki mellette - ez volt a legmagasabb szovjet érdemrend, éppen Lenin születésének hatvanadik évfordulójára alapították -, ezek után már nem volt kérdés: addig állhat az ország élén, ameddig csak akar. Kádár a következő PB-ülésen jelképesen a kukába dobta a lemondást: „És higgyék el az elvtársak, ami személy szerint engem illet, én képes vagyok rá: leveszem a napirendről, kidobom a fejemből, és nem foglalkozom vele. Végzem a munkámat úgy, ahogy eddig végeztem.”

link Forrás

A születésnapon minden újság, még a Népsport is ugyanazt hozta: az MSZMP Központi Bizottságának levelét, a hírt a Lenin-rendről, a Szocialista Munka Hőse kitüntetésről, a szovjet vezetők üdvözlő táviratáról, valamint a Központi Bizottság ünnepi ebédjéről.

Rendszerváltás után

Két olyan miniszterelnök volt a rendszerváltás óta, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan hivatali idejük alatt töltötték be hatvanadik életévüket: Antall József és Medgyessy Péter.

Antall Józsefet a születésnapja előtti napon, 1992. április 7-én a parlamenti ülésen köszöntötte Szabad György házelnök. Antall az ünnepléstől szemmel láthatóan zavarba jött. Minden ceremónia és ünneplés mellőzését kérte, képviselőtársait arra szólította fel, hogy inkább a két éve, éppen a születésnapján alakult magyar Országgyűlést ünnepeljék.

Antall József egy 1990-es felvételen
photo_camera Antall József egy 1990-es felvételen Fotó: BORIS HORVAT/AFP

Antall épp a születésnapján adott interjút a tévének az ország helyzetéről. A miniszterelnök, amikor a riporter a beszélgetés elején köszöntötte őt, elhárította a jókívánságokat, mondván: a magyar közvéleményben ezek az évfordulós ünnepségek rossz emlékeket idéznek.Medgyessy Péter néhány hónapja volt még csak hivatalában a hatvanadik születésnapján, 2002. október 19-én. Nyögvenyelősen indult a miniszterelnöksége, a Fidesz a szavazatok újraszámolását követelte, róla pedig kiderült, hogy az előző rendszerben D-209-es kódszámmal szigorúan titkos állományú állambiztonsági tiszt volt.

Nem is ragozták túl a születésnapot, ami az önkormányzati választási kampány hajrájára esett. A szocialisták kampányzáróján a választást sem akkor, sem azóta nem nyerő Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-jelölt köszöntette fel a miniszterelnököt. A kormányülésen is megemlékeztek róla, egy tollat kapott ajándékba, hogy ezzel írja alá Magyarország EU-csatlakozását. Háromnegyed évvel később Medgyessy természetesen nem azzal a tollal írta alá a dokumentumot, 2004 októberében pedig már nem is ő volt a miniszterelnök.

Medgyessy Péter és Kovács László külügyminiszterben aláírják az EU-csatlakozási dokumentumot
photo_camera Medgyessy Péter és Kovács László külügyminiszterben aláírják az EU-csatlakozási dokumentumot Fotó: VIRGINIA MAYO/AFP

(A címlapkép és a borítókép Kiss Bence munkája)

Kiemelt videóink