Az USA szenátusa elfogadta az adósságplafon megemelését, elkerülték az államcsődöt

külföld
2023 június 02., 05:31

Az USA szenátusa elfogadta a Joe Biden elnök által támogatott kétpárti törvényt, ami felemeli az államadósság 31 ezer milliárdos felső határát, és amivel az ország elkerüli a fizetésképtelenséget. A szenátus 63-36 arányban szavazta meg a képviselőház által szerdán elfogadott törvényjavaslatot, ami a szövetségi állam számára további 1500 milliárd dollár hitel felvételét teszi lehetővé.

A törvényhozók versenyt futottak az idővel a demokraták és a republikánusok közötti hónapok óta tartó pártpolitikai vitákat követően, ugyanis a pénzügyminisztérium korábban arra figyelmeztetett, hogy ha a kongresszus nem lép június 5-ig, akkor a tárca nem lesz képes kifizetni az összes számláját. „Ma este elkerüljük a fizetésképtelenséget” - mondta a csütörtöki szavazás előtt Chuck Schumer, a szenátus demokratapárti többségi vezetője. A végső szavazás előtt a szenátorok közel egy tucat módosító indítványt tettek, a sürgető június 5-i határidőre való tekintettel azonban a késő éjszakai ülésen mindet elutasították.

Joe Biden amerikai elnök dicsérte, hogy a törvényhozásnak sikerült időben cselekednie. „Ez a kétpárti megállapodás nagy győzelem a gazdaságunk és az amerikai nép számára” - mondta, és hozzátette, hogy a megállapodást a lehető leghamarabb aláírja.

Kevin McCarthy (k), a szenátus republikánus házelnöke.
photo_camera Kevin McCarthy (k), a szenátus republikánus házelnöke. Fotó: WIN MCNAMEE/Getty Images via AFP

Bidennek és Kevin McCarthynak, az amerikai képviselőház republikánus házelnökének hosszú huzavona után csak nemrég sikerült megegyezniük az adósságplafon megemeléséről. Az adósságplafon megemelése azt szabályozza, hogy mennyire adósodhat el az amerikai szövetségi állam. Ezt törvénykezéssel kell megemelni, ami sokáig amolyan formaságnak számított, egészen addig, amíg a Republikánus párt el nem kezdte azzal zsarolni a demokrata elnököket, hogy nem szavazzák meg az adósságplafon emelését, ha a kormány nem vágja vissza jelentősen a nekik nem tetsző (értsd, pl. nem a hadseregre költött) állami költéseket. Ha az adósságplafont nem emelték volna meg, az amerikai állam nem tud több hitelt felvenni. Ilyen esetben el kellett volna kezdeni leállítani bizonyos állami funkciókat, a folyamat vége pedig lényegében az amerikai állam csődje lett volna, ami persze az egész globális gazdaságot magával rántja.

A megállapodás két évig a 2023-as szinten rögzítené a nem katonai típusú diszkrecionális állami költéseket, cserébe két évig nem kellene újra megemelni a plafont, vagyis a 2024-es elnökválasztás előtt már nem lehetne ezzel zsarolni Bident. (via MTI)