Június elsején a státusztörvény és a rendőri erőszak ellen tüntettek a belügynél, a tüntetők között ott volt Nagy Ervin színész is, aki a 24.hu-nak azt nyilatkozta, jónak nem, de jogosnak tartja, ha valaki néha „fizikai erőszakban tör ki”.
„Azt nem lehet elvárni, hogy valakit folyamatosan sakkban tartanak, és ő majd mindig kulturált válaszokat fog andi. Párizsban már égne az egész város. Ahhoz képest a magyar diákok szerintem rendkívül kulturáltak, hogy mi történik velük és a jövőjükkel” – mondta Nagy Ervin, utóbbi pedig nem tetszett a Fidesz influenszerének, Rákay Philipnek, aki egy Facebook-posztban üzent Nagy Ervinnek, bejegyzését pedig rögtön egy klasszikus általános iskolás szófordulattal indította, és a színészt nagyokosnak nevezte.
„Tudom én, mi a ti legnagyobb nyomorúságotok, nagyokos! Hogy ez itt nem Afganisztán, és nem is a Majdan, ahol Pressman haverod titkosszolgálata szokott decens kis polgárháborúkat kirobbantani... Nem, Ervin! Ez itt Magyarország, gondolkodó emberekkel, akik egyáltalán nem vevők a ti szánalomra méltó »szent ügyeitekre«, amelyek se nem szentek, de még valódi – össztársadalmi értelemben vett – ügyeknek sem tekinthetők. Pusztán politikai blöffakciók, amelyeket külföldi zsoldban álló, hivatásos felforgatók és egyéb féleszű, balos aktivisták nyomnak, mintha nem volna holnap. Amikor pedig a párizsi városfelgyújtásról ábrándozol, csak halkan jegyzem meg, hogy az ottani rohamrendőrök nem gázspray fröccsöt fújkálnak ám a levegőbe, hanem rommá verik az illegálisan tüntikézőket. Na, például ez is egy óriási különbség Párizs és Budapest között... Ha mégis mindenképpen oda vágysz, nem tartóztatunk! Schilling és Sárosdi nevű kollégáid is gigantikus karriert futottak be arrafelé: árufeltöltők egy helyi kisboltban. Sok szerencsét!”
Nagy Ervin napokkal később, szintén egy Facebook-bejegyzésben reagált, pedig ahogy írta, akár szóban is megbeszélhették volna, mert pár nappal korábban elmentek egymás mellett az utcán. „Akkor érdekes módon tovább vonultál, mint Gőgös Gúnár Gedeon. Úgy viselkedtél, mint az egyszeri csivava, aki a gazdi kezében veszettül csahol, ám mihelyt a flaszter valóságára kerül, ijedtében maga alá piszkít.”
A színész azzal folytatta, megérti, hogy kiállásuk a pedagógusokért és a diákokért „csípi” Rákay szemét, mert: „nyilván felfoghatatlan számodra a szolidaritás, abból a székből, ahol reggelente eldöntöd, hogy melyik arany színű merciddel – mert ugye kettő is van – indulj el naponta milliókért »tanácsot adni«.”
Ezután pedig felsorolta, mi minden ért még meg Rákay működésével és viselkedésével kapcsolatban:
„Nem Kálmán, nem adjuk oda Magyarországot és azt a kultúrát, amiben felnőttünk olyan féltehetségeknek, mint te és ne reménykedj, nem megyünk innen sehová. Nem akarjuk, hogy lángoljon a főváros, csak azt szeretnénk, hogy bánjatok normálisan a tanárokkal és a jövő nemzedékével! Neked sem késő tenni ezért Kálmán. Add el az egyik aranymercit és az árát ajánld fel mondjuk egy iskolának, amelyik beázik. Akkor tőlem akár még Philip is lehetsz. Krisztus pedig szeretni fog téged” – zárta posztját Nagy Ervin, aki úgy írta alá: „Nagybaczoni Nagy Ervin”, azt üzenve Rákaynak: „Így talán komolyan veszed”.